A Weizmann munkatársai klasszikus, úgy nevezett pavlovi kondicionálást alkalmazva különböző hangokat játszottak le, miközben különböző illatokat, illetve szagokat fújtak az alvó kísérleti alanyok köré. A kutatók kellemes és kellemetlen szagokat használtak a parfümöktől egészen a bomlóásnak induló hús szagáig bezáróan. Azt vették észre, hogy az alvás állapotában az alanyok légzése felületessé vált, amikor kellemetlen szagoknak voltak kitéve, a kellemes illatok esetében azonban mélyeket szippantottak a levegőből.
Az alvók ébredés után semmire sem emlékeztek a hang-illat hatásokból, azonban amikor lejátszották nekik az adott illathoz vagy szaghoz tartozó hangot - illat nélkül természetesen - önkéntelenül mélyebben, vagy felületesebben kezdtek lélegezni, attól függően, hogy a hang jó, vagy rossz szaghoz kötődött.
Ez a módszer még nem működik...
"Tudjuk, hogy képesek vagyunk megszilárdítani a napi információkat alvás közben" - mondta Anat Arzi, a tanulmány vezetője, aki szerint a fentieknél komplexebb dolgok is megtaníthatók az alvás állapotában. "Azok a kísérletek azonban, amik az alvás közbeni verbális információk alapján új tények megtanítására irányultak, kudarcot vallottak. Kísérletünk azt bizonyítja, hogy többre vagyunk képesek alvás közben, mint gondoltuk. Nagyszerű lesz megtalálni annak korlátait, amit meg tudunk tanulni"
"Úgy tudtuk, hogy a szaglószervi rendszer kikapcsol alvás közben, ez a tanulmány azonban bebizonyította, hogy egyes információk bejutnak és visszaidézhetők" - mondta Donald Wilson, a New York Egyetem Langone Orvosi Központjának muankatársa, aki nem vett részt a tanulmányban. Az a képesség, ami lehetővé teszi számunkra a klasszikus kondicionálás alvás közbeni megtanulását, segíthet az orvosoknak az eszméletlen vagy vegetatív állapotban lévő emberek diagnosztizálását, emellett olyan terápiákat eredményezhet, ami az alvás közben segít az embereknek leküzdeni fóbiáikat, vagy a mélyebb légzés előidézésével megelőzni az alvási apnoe szindrómát, a leggyakoribb alvásfüggő légzészavart.
Egy fontos dolgot kell még megállapítani, tette hozzá Tristan Bekinschtein, a Cambridge Egyetem idegtudósa: "Vajon azok az agyi útvonalak, amik az alvás közbeni kondicionálást vezérlik, kapcsolatban vannak-e azokkal, amik az éber állapotban történő tanuláshoz kötődnek?
Balázs Richárd