A légutak szempontjából az ideális páratartalom 40 és 60 százalék között van. Ha a páratartalom ez alatt van, az mind az egészséges, mind az akut vagy krónikus tüdőbetegségben szenvedő emberre nézve káros. "Ha nagyon száraz a szoba levegője, az egészséges ember csak többet köhög, de egy arra hajlamos gyereknél előjöhet a krupp, vagy kisgyerekkorban asztma esetén fulladásos roham jelentkezhet” – mondja dr. Kovács Lajos, a Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinikájának gyermekorvosa, gyermektüdőgyógyásza.

A légutak ideális működése szempontjából a páratartalom mellett számít a hőmérséklet is: éjszakára 19-20, nappalra 20-21 Celsius-fok az ideális hőmérséklet. Kisgyerekek esetében, akiknél a hőszabályozás még gyengébb, 1-2 fokkal magasabb hőmérsékletet ajánlanak, de például kruppos gyerek számára éjszakára a legjobb az, ha csak 17-18 fok van.

Tényleg alacsony a lakás páratartalma?

Bár télen a legtöbb lakás páratartalma alacsony, különösen, ha rossz a nyílászárók szigetelése, nem érdemes hűbelebalázs módjára párásítót vásárolni. Először is néhány ezer forintért szerezzünk be egy páratartalom mérőt, vagy más néven higrométert. Az analóg eszköz előnye, hogy nem kell benne elemet cserélgetni, a digitálisak pedig jellemzően többfunkciósak: van olyan már, amely a hőmérséklet és a páratartalom mellett az időt, dátumot is mutatja.

Mérjük meg sorra az egyes helyiségek páratartalmát: a fürdőszobával a zuhanyzás és fürdés miatt, a konyhával pedig a vízforralás miatt jellemzően nincs gond, a szobák páratartalma azonban télen sokszor akár 20 százalék alá is lecsökken.

A gyakori köhögés, kiszáradt nyálkahártya, száraz bőr, cserepes ajkak mellett az alacsony páratartalom jele az is, hogy ha hozzáérünk egy fémtárgyhoz, az megcsíp, a száraz levegő ugyanis növeli a sztatikus elektromosságot. Ugyancsak az alacsony páratartalom jele a recsegő parketta vagy bútor.

Párásítási praktikák

Egy páramérő beszerzésének azért is van értelme, mert megmutatja, hogy elegendőek-e a házi párásítási eszközök, és valóban szükség van párásító készülékre.

Nem túl esztétikus, de jelentősen növeli a páratartalmat, ha a szobában teregetünk, vagy ha például az esti fürdés után a gyerekek nagy felületű törülközőit a gyerekszobában teregetjük ki. Érdemes tesztelni azt is, hogy zuhanyzás után a fürdőszobaajtó kitárása hogyan növeli meg a páratartalmat a többi helyiségben, vagy ha a fürdővizet még egy kis időre a fürdőkádban hagyjuk (jól szigetelt kis lakásban érezhető lehet a hatás).

A rendszeresen locsolt szobanövények szintén növelik a páratartalmat. Hátrányuk, hogy a nedves föld jó táptalaja a gombáknak, poratkáknak - különösen, ha a páratartalom 60 százalék fölé kúszik -, így az arra allergiások tüneteit rontják.

Növeli a páratartalmat az is, ha a szobában vasalunk, illetve ha a radiátorra, konvektorra cseréptálban vizet helyezünk. Ez utóbbi esetben fontos a vízfelület nagysága: minél nagyobb felületen párolog a víz, annál hatékonyabb.

Párásítók, légmosók, sópárásítók

Akinél a házi praktikák ellenére is alacsony a páratartalom, érdemes beruháznia párásító készülékbe. A legegyszerűbb, kis légköbméterű helyiségek párásítására elegendő készülékek 10 ezer forint körül kezdődnek, a műszakilag megbízhatóbb eszközök azonban 30 ezer forint körüli összegtől indulnak. Akinek a tüdeje a gyenge pontja, annak mindenképpen ún. hidegpárásítót ajánlott vásárolnia: ezek a készülékek hideg párát fújnak ki.

Ultrahangos párásítók esetén gyakori jelenség, hogy a készülék fehér ködöt ereget, amely aztán a sötét felületeken úgy csapódik le, mintha kosz lenne. A jelenség hátterében a túl kemény víz áll, ilyenkor érdemes vízlágyítót használni. Sokan a kényelmetlenség elkerülésére desztillált vizet töltenek a párásítóba. „A légutak szempontjából azonban a desztillált víz nem előnyös. Egy tüdőbetegségben szenvedő gyermeknél a legelőnyösebb, ha ásványi sókban gazdag Salvus-víz kerül a párosítóba” – mondja dr. Kovács Lajos.

80-90 ezer forinttól kezdődnek a légmosók, amelyek egyben párásítanak is. Ezeknek a készülékeknek a lényege, hogy a levegőből képesek eltávolítani a polleneket, poratkákat és egyéb szennyező anyagokat. Jó megoldás lehet, ha valaki dohányzik a lakásban, vagy ha például forgalmas út mellett lakik, és a szellőztetéssel mindenképpen sok szennyező anyag jut a lakásba. Krónikus tüdőbetegeknél, akiknél tényleg számít, hogy a légutak gyulladását felerősítő anyagok mennyiségét minimalizálják, szintén ésszerű beruházás.

Léteznek úgynevezett sópárásítók is – azonban nevükkel ellentétben a legtöbb ilyen készülék nedvességet nem, csak sókristályokat juttat a levegőbe. „Gyermekek terápiájában nem ajánlunk ilyen készülékeket, bizonyos krónikus tüdőbeteg felnőtteknél van rá példa” – mondja dr. Kovács Lajos.

Mielőtt azonban bármilyen készüléket is vásárolnánk, járjuk körül, hogy mennyire macerás a kiválasztott készülék karbantartása: működésüknél fogva ugyanis könnyen vízkövesednek, és megtelepedhetnek bennük kórokozók. Ezért például néhány naponta szükséges átöblítésük, ecetes vízzel való átmosásuk, esetleg fertőtlenítésük.