A természetes cukorpótlókat már górcső alá vettük, most megtesszük ezt a mesterségesekkel is. Magyar előírásoknak is megfelelve, egészségünket nem veszélyeztető mennyiségben használják élelmiszerek adalékanyagaként. Továbbá, ha mi magunk is odafigyelünk, hogy a napi javasolt beviteli mennyiséget ne lépjük túl, szervezetünkre sem lesznek ezek a szerek káros hatással. Vagy mégis…? Máig vitatott, ismerd meg a részleteket!
Az egyik legvitatottabb, fehér, kristályos, szintetikus adalék, mely körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor. Kalóriatartalma elenyésző (3kcal/g).
A vele szemben folytatott harc már az 1970-es években elkezdődött, kezdetben felhasználása sem volt megengedett. A készítményt gyártó cég lelkesen küzdött az aszpartamért, több-kevesebb sikerrel. 2005-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos dokumentációk alapján a szer használatának felülvizsgálatát kezdeményezte. Az eredmények összevetése után mégsem tiltották be, ám nemrégiben újra felvetődött rákkeltő hatása (rágcsálókon végzett kísérletek alapján).
Nem is kell bemutatni: több mint 500-szor édesebb a cukornál, ennek ellenére nullakalóriás, viszont kesernyés utóízt hagy maga után.
A 1970-es években a szacharint (E954) is utolérte a „Rákot okoz!” megbélyegzés (mivel kísérleti patkányokon hólyagrákot idézett elő.), ám a 90-es évek elejére tisztázták a vádak alól, és azóta is az egyik legismertebb, legnépszerűbb mesterséges édesítő. Bevihető napi mennyisége 2,5 mg/ testsúly kg.
Hasznát, illetve rákkeltő hatását szintén megkérdőjelezik, pedig „majdnem” természetes: répacukorból készül. Különböző kémiai folyamatoknak köszönhetően alig szívódik fel, ami pedig felszívódik, az a vizelettel együtt ürül. Fogyasztása következtében nincs vércukorszint emelkedés, nem energiaként használódik fel. Pedig 4-500-szor édesebb, mint a cukor. Pozitív tulajdonságai közé tartozik, hogy jól tárolható, főzéshez, pasztörizációhoz kiváló, bírja a magas hőmérsékletet. Ajánlott napi mennyisége 15 mg/kg.
Felfedezője (Michael Sveda) gyulladás gátlókat kutatott, amikor rábukkant a ciklamátra. 35-50-szer édesebb, mint a cukor.
Élete szintén nem volt unalmas, hiszen 1969-ben Amerikában betiltották, melynek oka, hogy a ciklamátot szervezetünk ciklohexilaminná alakítja, mely mérgező. Vizsgálata során kísérleti egerekben daganatos elváltozásokat találtak. A ’80-as években mégis úgy vélték, hogy nem rákkeltő. Az USA-ban napjainkban is tiltólistás, 50 országban (így nálunk is) viszont engedélyezett. Napi megengedett bevitele: 7,0 mg/kg.
Szintén véletlen felfedezésnek köszönhető. Intenzív, a cukornál 200-szor édesebb íze sütéskor, főzéskor sem múlik el. Viszont szervezetünk nem hasznosítja, energia nem lesz belőle számunkra, sőt, nem is bomlik le bennünk, változatlan formában távozik szervezetünkből. Egyelőre nem ismert mellékhatása, csupán az, hogy egy mesterséges szer. Naponta maximum 9,0 mg/kg az engedélyezett aceszulfám-K-ból (E 950).
64% aszpartám, 36% aceszulfám. A cukorhoz nagyon hasonlít, viszont nincs mellékíze. Hőstabil, gyorsan oldódik. Míg az aceszulfám a vizelettel együtt távozik, addig az aszpartám hasznosul testünkben. Napi mennyisége: 15 mg/kg. (E962).