Fenyőfélék családja
Abietaceae
népi neve
henyefenyő
angol neve
Mountain Pine
német neve
Kiefer, Berg-
Leírás és előfordulás:
cserjés növekedésű, földön heverő, görbe törzset nevelő, gyakran többtörzsű fenyő. Magassága eléri a 3-4 m-t. Tűi 2-8 cm hosszúak, finoman fűrészesek, élénkzöldek. Tobozai kúposak vagy tojásdadok, hosszuk 3-6 cm, színük barnás vagy szürkés, felületük fényes, a pikkelycsúcsuk lapos. A Pireneusokban és az Alpokban honos.
Felhasznált részek, drogok:
a levelekből és hajtásvégekből előállított illóolaj (Pini pumilionis aetheroleum).
Főbb hatóanyagok:
az illóolaj főbb alkotórészei fellandrének, pinének és a delta-karén.
Főbb hatások:
antibakteriális, légzéskönnyítő és bőrvörösítő.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
Ph. Hg. VIII. (tűlevélből előállított illóolaj - 3839, 2007).
Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (illóolaj - 1985, 1990).
Felhasználások:
önmagában vagy összetett készítmények (légzéskönnyítő inhalálók, szauna olajok, légzéskönnyítő mellkasi kenőcsök, különféle fürdőkészítmények) alkotórészeként krónikus légúti megbetegedések, valamint izületi-, illetve izombántalmak kiegészítő kezelésére.
Ajánlott napi adag:
leveleiből kinyert illóolajból 150-300 mg.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
asztma és szamárköhögés esetén alkalmazása ellenjavallt. Külsőleg — különösen az oxidálódott olaj — a nyálkahártyákat és a bőrt egyaránt irritálhatja. Kiterjedt bőrsérülés, lázas állapot, valamint magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén fürdőként sem ajánlott a használata.
Megjegyzések:
arborétumokba szívesen ültetik.
Forrás: Patikamagazin.hu