Ajakosvirágúak családja
Lamiaceae
népi neve
vadmajoranna, vargamajoranna, szurfű
angol neve
Wild Oregano
német neve
Dost
Leírás és előfordulás:
évelő növény, melyet gyakran egyévesként termesztenek. Őshazája Eurázsia mérsékelt és szubtrópusi övezete, beleértve hazánkat is, ahol száraz tölgyesekben, cserjésekben, sziklás erdőkben, vágásokban és legelőkön tenyészik. Gyökértörzses, fásodó tövű növény. Szára egyenes, a felső részen elágazó, magassága 30-90 cm, vörös vagy barnásvörös fedő- és mirigyszőrökkel borított. Átellenes állású levelei 3-5 cm hosszúak, hosszúkás tojásdadok, finoman fogazottak, mirigyesek. Július-szeptemberben nyíló piros vagy bíborszínű virágai dús bugavirágzatban álfüzérekbe tömörülnek. A virágokat sötétbíbor színű murvalevelek kísérik, amelyekből hagyományosan gyapjúszínező festéket nyernek ki. Az egész növény kellemes, fűszeres illatú.
Felhasznált részek, drogok:
a virágos hajtás (Origani vulgaris herba) és az illóolaj (Aetheroleum origani).
Főbb hatóanyagok:
illóolaj (2%, karvakrol és timol főkomponensekkel), Lamiaceae-cserzőanyagok, flavonoidok és triterpének.
Főbb hatások:
a hajtás köptető, görcsoldó és fertőtlenítő, az illóolaj antimikrobiális és tonizáló.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
levél és virág [Ph. Hg.VIII. - 07/2003:1880 (2004), (2007), Ph. Eur. 6. - 1880 (2008)].
Felhasználások:
a virágos hajtásokat hurutos megbetegedések kezelésére javasolt köhögéscsillapító és köptető teakeverékek, egyéb készítmények összetevőjeként, illetve fűszerkeverékek fő- és ízkialakító összetevőjeként; az illóolajat emésztésjavító összetételekben, valamint inhalálásra, légfertőtlenítésre, valamint szappanok, kölnik és parfümök illatkomponenseként.
Ajánlott napi adag:
virágos hajtásból 4-6 g, illetve azzal egyenértékű kivonat.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
kisgyermekeknél az illóolaj alkalmazását kerülni kell. Illóolaja a nyálkahártyákat irritálhatja.
Megjegyzések:
a köznyelvben oregánó néven ismert füszernövény a pizzák alapfűszere.
Forrás: Patikamagazin.hu