Szerecsendiófélék családja
Myristicaceae
népi neve
valódi muskátdió
angol neve
Nutmeg
német neve
Muskatnuss
Leírás és előfordulás:
örökzöld fa. Magassága rendszerint 6-12 m. Levelei sötétzöldek, rövid nyelűek, hosszúkás elliptikusak, kihegyezett csúcsúak, ép szélűek. Apró, sárga virágai füzért alkotnak. Sárgabarackhoz hasonló húsos termése 4-6 cm hosszú. Az érett termés kettéhasad, ekkor válik láthatóvá a fényes, narancsvöröses színű, hálószerű maglepel, ami kagylóhéjszerűen öleli körül a barna színű, kemény, 2-3 cm hosszú, 1-2 cm átmérőjű, ráncos felületű magot. Őshazája a Molucca- és a környező szigetek.
Felhasznált részek, drogok:
a mag (Myristicae semen), a virágnak is nevezett húsos maglepel (Macidis flos), a szerecsendió vajnak nevezett szilárd állományú zsíros olaj (Myristicae oleum) és a magból vízgőzdesztillációval előállított illóolaj (Myristicae fragrantis aetheroleum).
Főbb hatóanyagok:
illóolaj (a magban 5-15%, főbb összetevők az alfa- és béta pinén, valamint a szabinén), zsíros olaj (főleg telített zsírsav észterekkel és szabad miriszticinsavval), triterpén-szaponinok, miriszticin (5-12% - illóolaj) és szafrol (1-2,5%).
Főbb hatások:
a mag és a maglepel emésztésjavító; a zsíros olaj bőrtápláló és bőrápoló; az illóolaj lárvaölő, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és általános tonizáló.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
magból előállított illóolaj [Ph. Hg.VIII. - 01/2005:1552 (2007)].
Felhasználások:
a magot és a maglepelt emésztésjavító összetételekben; az illóolajokat görcsökkel járó bélfertőzések elleni készítmények összetevőjeként, illetve krónikus reumás megbetegedésekben külsőleg használt fájdalomcsillapító készítmények hatóanyagaként, valamint kozmetikai készítmények és parfümök illatanyagaként; a zsíros olajat kenőcsök és különféle kozmetikai készítmények előállításához.
Ajánlott napi adag:
a feldolgozott forrásokban nincs megadva.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
a nagyobb adagban (néhány g) fogyasztott mag és maglepel hányást és egyéb kellemetlen panaszokat (émelygés, hányinger, tachykardia, idő- és térérzékzavar) okozhat.
Megjegyzések:
a szerecsendiófa ,,virágát” és termését sokféle húsétel (baromfi-, bárány-, hal-), leves (pl. zöldborsó), tojás- és sajtétel ízesítésére használják, és sajátos ízét fűszerkeverékekben is hasznosítják. A szerecsendió húsos maglepeljének és magjainak kivonatát a likőriparban fűszeres, édes és keserű likőrök ízkiegészítőjeként használják.
Forrás: Patikamagazin.hu