Hüvelyesek családja
Fabaceae
népi neve
somkóró lóhere, sárgalucerna, szentilonaburján
angol neve
Common Melilot
német neve
Echter Steinklee
Leírás és előfordulás:
egyéves vagy áttelelő kétéves növény. Az ország minden részében előfordul. Utak mentén, parlagokon, töltéseken, gyomtársulásokban és legelőkön egyaránt tömegesen terem. Gyökerein más pillangós növényekhez hasonlóan nitrogénmegkötő baktériumok fejlődnek. Többszörösen elágazó szára rendszerint 1-1,5 méter magasra nő meg. Levelei hármasak, egymástól távol állóak. A levélkék fordított tojásdadok, elliptikusak vagy lándzsásak, 1-3 cm hosszúak, felső részükön fogazottak. A levélnyél hossza többé-kevésbé megegyezik a levélkék hosszával. Májustól-októberig virágzik. Kellemes illatú virágai aprók, sárgák és 10-20 cm hosszú, keskeny virágfürtbe tömörültek. Termése hüvely.
Felhasznált részek, drogok:
a virágos hajtás (Meliloti herba) és a virág (Meliloti flos).
Főbb hatóanyagok:
kumarinok, flavonoidok és szaponinok.
Főbb hatások:
gyulladáscsökkentő, görcsoldó, véralvadást gátló és nyirokkeringést fokozó.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
virágos hajtás [Ph. Hg.VIII. - 04/2005:2120 (2004), Ph. Eur. 6. - 2120 (2008)].
Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (virágos hajtás - 1986,1990), ESCOP - monográfia (virágos hajtásvég - 2003).
Felhasználások:
belsőleg különböző eredetű, elsősorban visszeres érbántalmak, illetve balesetek során keletkezett duzzanatok és ödémák kezelésére, többnyire gyári készítmények formájában; külsőleg borogatószerként, önmagában vagy kamilla-, illetve lenmagliszttel együtt zúzódások kezelésére, valamint rándulások és enyhébb fokú reumás fájdalmak enyhítésére.
Ajánlott napi adag:
belsőleges 3-30 mg kumarinnal egyenértékű virág vagy virágos hajtás. Külsőleg grammonként 3-5 mg kumarint tartalmazó készítményekben.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
alkalmazásakor nemkívánt hatásként ritkán fejfájás fordulhat elő.
Megjegyzések:
2-3 hetes teakúra után legalább egyhetes szünet tartandó.
Forrás: Patikamagazin.hu