Orvosi pemetefű leírása, hatása (Marrubium vulgare l.)

Ajakosvirágúak családja
Lamiaceae

népi neve
pemetefű, pemete

angol neve
Horehound

német neve
Andorn

Leírás és előfordulás:
évelő növény. Gyökértörzse többfejű, 15-20 cm hosszú. Szára 40-60 cm magas, négyélű, dúsan elágazó. Az egész növény sűrűn gyapjas-molyhos. Keresztben átellenesen elhelyezkedő, 2-4 cm hosszú levelei kerekdedek vagy tojásdadok, csipkés szélűek. A nyár második felében nyíló, gömbös, tömött álörvökbe rendeződő virágai fehér színűek. Termése 1,5-2 mm hosszú, világosbarna makkocska. Őshazája Közép-Ázsia és a Földközi-tenger vidéke.

Felhasznált részek, drogok:
a virágos hajtás (Marrubii herba).

Főbb hatóanyagok:
diterpén keserűanyagok, flavonoidok és illóolaj.

Főbb hatások:
köptető, köhögéscsillapító, étvágyjavító és epehajtó.

Előfordulás gyógyszerkönyvben:
virágos hajtás [Ph. Hg.VIII. - 04/2005:1835 (2007), Ph. Eur. 6. - 1835 (2008)].

Előfordulás vénymintagyűjteményben:
Species cholagoga (FoNo VII. - 2003).

Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (virágos hajtás - 1990).

Felhasználások:
köhögéssel járó légúti megbetegedések, étvágytalanság és emésztési zavarok kezelésére alkalmas teakeverékek és egyéb összetett készítmények alkotórészeként.

Ajánlott napi adag:
3-6 g virágos hajtás, illetve azzal egyenértékű kivonat.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
nagyobb adagban történő alkalmazása a menstruációs ciklust megváltoztathatja.

Megjegyzések:
virágos hajtásának kivonatait gyógycukorkák előállításához is felhasználják.

Forrás: Patikamagazin.hu