Népies nevén:
iringó, ördögszekér
Leírás
Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó növény. Száraz talajokon, töltések oldalában él. Levele és virága tüskés.
Rendszertani besorolása
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Eryngium
Faj: E. campestre
Hatóanyag
A növény gyökerét és föld feletti részeit használják gyógyászati célokra, amely triterpén-szaponinokat, rozmaringsavat, klorogénsavat, flavonoidokat tartalmaz.
Botanikai leírás
A mezei iringó tüskés levelei és fejecskeszerű virágzatai miatt bogáncshoz hasonlít. A 20–60, néha 100 centiméter magas, merev, dúsan ágas, évelő növény néhány társával együtt valóban eltér a szokásos zellerféléktől. A hajtások világos szürkés- vagy sárgászöld színűek. Az első levelek tagolatlanok, a többiek tenyeresen kétszer tövig szeldeltek, a szeletek a levélgerincen szélesen lefutnak, szélük tüskésen fogas. Az alsó levelek nyelesek, a felsők szárnyölelők. A tömött, gömbölyded, fehéres-zöld ernyővirágzatokat ugyancsak tüskés, merev, szálas, lándzsás gallérlevelek veszik körül. A termést fehér, hártyás pikkelyek borítják
Előfordulás
A mezei iringó elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, nyugaton Észak-Németországig, Franciaországig és Dél-Angliáig. De megtalálható Észak illetve Közép-Amerika sivatagos területein is.
Elsődleges feldolgozás, tárolás
A növény gyökerét a késő tavaszi időszakban gyűjtik általában. A gyűjtésnél óvatosan kell eljárni, mert maga a növény tüskés.
Farmakológiai hatás
A növényi drogot vese- és hólyagbántalmak esetén alkalmazzák vizelethajtó szerként. A gyökérzet rendelkezik enyhe görcsoldó és nyálkaoldó hatással.
Forrás: Gyogynovenylexikon.hu