Majoránna leírása, hatása (Majorana hortensis Moench. [Origanum majorana L.])

Ajakosvirágúak családja
Lamiaceae

népi neve
majoránna

angol neve
Marjoram

német neve
Majoran

Leírás és előfordulás:
egyéves, lágyszárú növény. Gyökérzete fejletlen. Szára egyenes, négyélű, 20-50 cm magasra nő, dúsan elágazó. A száron keresztben átellenesen álló levelei nyeletlenek vagy rövid nyelűek, 1-2 cm hosszúak, ép szélűek, lemezük tojásdad vagy ovális. Az ágvégeken tömött álfüzért alkotó virágai aprók, fehér vagy rózsaszínűek, és a kerekded, összesimuló murvalevelek hónaljában ülnek. Termése négyes makkocska, igen apró, rozsdabarna magvakkal. Az egész növény kellemes, jellegzetesen aromás illatú. Őshazája Dél-Nyugat Ázsia és Észak-Afrika.

Felhasznált részek, drogok:
a virágos hajtás (Majoranae herba) és a belőle kinyert illóolaj (Majoranae aetheroleum).

Főbb hatóanyagok:
a virágos hajtás elsősorban illóolajat (alfa- és gamma-terpinén, terpinén-4-ol, mircén és paracimén főbb alkotórészekkel), cserzőanyagot és keserűanyagot tartalmaz.

Főbb hatások:
a virágos hajtásé szélhajtó, görcsoldó, emésztésjavító; az illóolajé gyulladáscsökkentő, gyomorerősítő, májműködést serkentő, valamint fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és idegrendszeri tonizáló.

Felhasználások:
a virágos hajtást valamint emésztésjavító és légúttisztító teakeverék alkotórészeként; az illóolajat légúti-, emésztőrendszeri- és mozgásszervi megbetegedések, illetve szorongásoldó, nyugtató és alvászavarok elleni készítmények összetevőjeként. Az illóolajat kozmetikai készítmények és parfümök illatkomponenseként is felhasználják.

Ajánlott napi adag:
a feldolgozott forrásokban nincs megadva.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
nemkívánt mellékhatásai nem ismertek.

Megjegyzések:
a virágos hajtást fűszerként önmagában vagy keverékek alkotórészeként is fogyasztják.

Forrás: Patikamagazin.hu