Madárkeserűfű leírása, hatása (Polygonum aviculare L. s. l.)

Keserűfűfélék családja
Polygonaceae

népi neve
porcsin, disznópázsit, porcogófű

angol neve
Knotweed

német neve
Vogel-Knöterich

Leírás és előfordulás:
egyike a legelterjedtebb gyomnövényeinknek, mellyel főként szántóföldeken találkozhatunk. Orsó alakú gyökere erősen elágazó, mélyen hatol a talajba. Szárai rendszerint elfekvőek, csomósak, hosszuk elérheti a 60 cm-t is. Levelei szórtállásúak, 1-3 cm hosszúak, tojásdad-lándzsásak, épszélűek. A levelek alapja fehéres-hártyás, körülöleli a szárat (pálhakürtő). A felső levelek hónaljában kettesével-ötösével ülnek a 2-3 mm hosszú, zöldesfehér, rózsaszín vagy pirosas virágai, melyek a nyár elejétől az ősz végéig folyamatosan nyílnak. Termése 2-3 mm hosszú, háromélű, fénylő fekete.

Felhasznált része, drog:
a virágos hajtás (Polygonii avicularis fructus).

Főbb hatóanyagok:
flavonoidok (0,1-1%, főként avikularin), cserzőanyagok és kovasav.

Főbb hatások:
összehúzó és antimikrobiális.

Előfordulás gyógyszerkönyvben:
virágos hajtás [Ph. Hg.VIII. - 07/2003:1885 (2004), Ph. Eur. 6. - 1885 (2008)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (virágos hajtás - 1987,1990).

Felhasználások:
belsőleg hurutos légúti megbetegedések és hasmenések elleni teák összetevőjeként, valamint gyomor- és bélfekélyek kiegészítő kezelésére szánt teakeverékek alkotórészeként; külsőleg gargalizálószerek és aranyér elleni fürdők egyik összetevőjeként.

Ajánlott napi adag:
4-6 g drog, illetve azzal egyenértékű készítmény.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
nemkívánt hatása és ellenjavallata nem ismert.

Megjegyzések:
ehető, vadon élő növény, melynek fogyasztását a magas oxálsav tartalma miatt reumás betegeknek nem javasolják.

Forrás: Patikamagazin.hu