Keserűfűfélék családja
Polygonaceae
népi neve
lósóska, lósósdi, lósurgya
angol neve
Dock
német neve
Ampfer
Leírás és előfordulás:
évelő vagy kétéves növények. A szikes pusztáktól a havasi legelőkig, a lápoktól a homokbuckákig mindenfelé teremnek. Többnyire erőteljes és fásodó gyökértörzsük van. A száraik 20-200 cm magasak. Leveleik az esetek többségében nagyok, szíves, lekerekített, nyélbe keskenyedő vagy dárdás vállúak. Zöldessárga virágaik június-szeptemberben nyílnak. Termésük 3 oldalú makkocska, melynek az egyes fajok pontos azonosításában van kulcsfontosságú szerepe. A fitoterápiában használt fajai között említhető a havasi lósóska (Rumex alpinus L.), a fodros lósóska (Rumex crispus L.) és a réti lórom (Rumex obtusifolius L.).
Felhasznált részek, drogok:
elsősorban a termés (Rumicis fructus) és a gyökér (Rumicis radix= Lapathi /acuti/ radix), ritkábban a levél (Rumicis folium).
Főbb hatóanyagok:
a termésekben és a levelekben főként flavonoidok, a gyökerekben antrakinon-származékok és cserzőanyagok.
Főbb hatások:
a terméseké és a magvaké elsősorban antimikrobiális, a gyökereké a hatóanyagok arányától függően az antimikrobiális hatás mellett gyomorerősítő, emésztésjavító, hashajtó és összehúzó.
Felhasználások:
a termések bakteriális eredetű, ún. nyári hasmenések megszüntetésére gyógyteának elkészítve; a gyökérdrogok emésztésre ható és bőrápoló gyógyteák, illetve készítmények összetevőjeként.
Ajánlott napi adag:
termésekből 6 g, illetve azzal egyenértékű kivonat.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
a termések használatánál nincs korlátozás, az antrakinon-származékokat tartalmazó gyökérdrogok fogyasztása azonban várandósság és szoptatás ideje alatt nem ajánlott.
Megjegyzések:
egyes lósóska fajok (pl. juhsóska) levelei főzelékként és salátaként is fogyaszthatók.
Forrás: Patikamagazin.hu