Laskagomba leírása, hatása (Pleurotus ostreatus)

Leírás
A késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) nevét onnan kapta, hogy ősszel és télen terem.

Rendszertani besorolása
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Pereszkefélék (Tricholomataceae)
Nemzetség: Pleurotus

Hatóanyag
Fehérjetartalma csak a szárazanyag 2,5 százalékát teszi ki, de nagyon jól emészthető, értékes. Fehérjéének összetétele a húsfehérjéhez hasonló, több nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavat tartalmaz, mint a csiperke. Zsír- és szénhidrát tartalma kevés, ezért a többi ehető gombához hasonlóan kalóriaszegény. Kálium-, magnézium- és foszfortartalma figyelemre méltó.

Botanikai leírás
Nagyon rövid tönkkel kapcsolódik az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz. Kalapja húsos, kövér, egyfajta tengeri kagylóra emlékeztető alakú, amely 8‑15 cm átmérőjűre is megnő. A kalap felszíne fiatalon viaszos bevonatú, kékesszürke színű, ami később hússzínűre, vagy barnára változik. Spóratermő lemezei fehérek, spórái lilák.

Farmakológiai hatás
A gomba hasznos az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítőértékű. Teljes értékű fehérjetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetű táplálékainkat, ugyanakkor egymagában nem pótolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sem a fehérjeforrásainkat.Ezek a hatóanyagok korunkban jelentős betegségek gyógyításában hoztak átütő sikert, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a különböző daganatos megbetegedések és az AIDS.

Forrás: Gyogynovenylexikon.hu