Útifűfélék családja
Plantaginaceae
népi neve
keskenylevelű útifű, vékonylevelű utilapu
angol neve
Ribwort
német neve
Spitzwegerich
Leírás és előfordulás:
évelő növény. Hazánkban közönséges és gyakori, réteken és legelőkön helyenként tömegesen található. Rövid gyökértörzséből tőálló levélrózsa és virágokat tartó tőkocsány fejlődik. Nyélbe keskenyedő lándzsás vagy fonalas levelei 2-30 cm hosszúak, szélességük 0,5-3,5 cm között változhat, rányomott vagy bozontos szőrűek, esetleg kopaszodók, 5-7 erűek. Tőkocsányának hossza körülbelül a levél hosszával egyezik, rajta 5 barázda látható. Tömött füzérvirágzata a kocsány csúcsán helyezkedik el, 2-4 cm hosszú és 5-7 mm vastag, gömbös vagy hosszúkás formájú. A párta színe fehéres, a hosszan kinyúló porzószálak és portokok sárgásfehérek. A virágok nyílása alulról kezdődik. A virágzás májustól szeptemberig tart. Termése apró magvú tojásdad tok.
Felhasznált részek, drogok:
a levél (Plantaginis lanceolatae folium).
Főbb hatóanyagok:
aukubin glikozid, polifenol vegyületek és nyálkaanyagok.
Főbb hatások:
antibakteriális, vérzéscsillapító, köptető és köhögéscsillapító.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
levél [Ph. Hg.VIII. - 04/2003:1884 (2004), Ph. Eur. 6. - 1884 (2008)].
Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (leveles hajtás - 1985), ESCOP - monográfia (levél - 2003).
Felhasználások:
heveny légúti fertőzésekben a makacs, száraz köhögés csillapítására és az irritált nyálhártyák bevonására szirupnak vagy gyógyteának elkészítve, valamint köhögéscsillapító és szájüregi gyulladások kezelésére alkalmas gyógyteakeverékek, illetve öblögetőszerek alkotórészeként.
Ajánlott napi adag:
3-6 g levél, illetve azzal egyenértékű szirup.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
nemkívánt hatása és ellenjavallata nem ismert.
Megjegyzések:
a lándzsás útifűhöz hasonló megjelenésű, de nagyobb és szélesebb levelű nagy útifű (P. major L.) leveleit is gyűjtik.
Forrás: Patikamagazin.hu