Kapor leírása, hatása (Anethum graveolens L.)

Leírás

Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik, közismert fűszer- és gyógynövény. A Földközi-tenger vidékéről származik, hazánkban nem őshonos, de régóta termesztik.

Rendszertani besorolása

Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Anethum
Faj: A. graveolens

Hatóanyag
A kapor illóolaja karvont, limonént, dillapiolt tartalmaz.

Botanikai leírás
Egyéves, kissé fásodó szárú növény. Karógyökere 40–60 cm mélyre hatol a talajba, a felső 20–30 cm-es részen egyenletes eloszlásban, de nem túl sűrűn indulnak ki belőle az oldalgyökerek. Gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. Hengeres, mereven felálló szára finoman barázdált, a gyökérnyaktól kezdve bármelyik szakaszán elágazhat. Szárának hosszát (60–140 cm) a környezeti tényezők erősen befolyásolják. A száron végig található szórt állású levelek közül az alsók könnyen elszáradnak. A tő- és a szárlevelek többszörösen szárnyasán szeldeltek, a levélhüvely csúcsa kicsípett. Az ép szélű keskeny levélsallangok fonalasak. A szár és valamennyi oldalhajtás végálló ernyős virágzatban végződik. A virágzat alatti 1-2 gallérlevél korán lehullik.

Az ernyős virágzaton belül az egyes virágok négykörösek, mert a belső porzókör hiányzik, egy-egy körön belül öt virágtag foglal helyet. A csésze erősen leegyszerűsödött, karimája is jellegtelen. Az öt sárga sziromlevél szabadon áll, az ugyancsak öt porzó kissé kiemelkedik a sziromlevélszintből. A két termőlevélből összenőtt alsó állású magház mindkét rekeszében egy-egy magkezdemény található. A kétágú bibe vastag bibevánkoson foglal helyet. Az alsó állású magház két termőlevélből nőtt össze. A magház és a termés kopasz, esetleg igen apró pelyhek találhatók rajta. Az ikerkaszat termés az érés folyamán két egymagvú résztermésre esik szét. A termés lencseszerűen összenyomott, széle szárnyas. A barna résztermések háti, domború oldalán 4, míg a hasi részen csak, 2 illóolajjárat húzódik a mezokarpiumban. A magban a fejlett táplálószövettel szemben kis embrió található.

Előfordulás
Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett. Pannóniába és Európába valószínűleg a római legionáriusok hozták be. Elterjedt fűszer- és gyógyszeralapanyag. Az ernyősvirágzatúak családja Anethum nemzetségének két faja közül a graveolens az ismert és általánosan elterjedt. A növény őshazájáról megoszlanak a vélemények, egyesek a Közel-Keletre, mások a Földközi-tenger vidékére helyezik, ahol vadon is előfordul. Innen terjedt el egész Ázsiában, Amerikában, Európában. Kontinensünkön már az ókorban is ismert volt, a görög-római birodalomban kiterjedten fogyasztották.

Termesztés
Rövid, 3-4 hónapos tenyészideje, gyors növekedése miatt elő és utónövényként is termeszthető. Ritkán vetik főnövénynek, pedig nemcsak nagy zöld tömeget ad (6–8 kg/10 m2), hanem jó maghozó is (1-1,5 kg mag/10 m2). Bár hazánkban természetes úton nem fordul elő, termesztésből kivadulva, elhagyott kertekben, útszéleken az elszórt magokból évekig fenntartja magát.

Elsődleges feldolgozás, tárolás
A kapor virágos hajtását és apró, tojásdad alakú iker-kaszattermését használják gyógyászati célra. A nyár folyamán gyűjtik.

Farmakológiai hatás
A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták gyógyszerként fejfájás és gyomorpanaszok ellen. Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású.
Magjából teát főzve gyors és kellemes ellenszere a csuklásnak.

A világoszöld illóolaj a zöld növény 0,3-0,5%-át, míg a termés 2,4-4%-át teszi ki. Az illóolaj fő komponense a d-karvon, d-limonén, dillapiol és fellandrén. Termésében ezenkívül 15-20% zsírolaj, fehérje is található. Az illóolaj mennyisége termőhelytől és időjárási tényezőktől is függ. Friss növényben a legtöbb aromaanyag virágzás után, zöld termés állapotban található.

A kapor illóolaja enyhíti a puffadást, a gyomorfájást, szélhajtó, és csillapítja a bélgörcsöket. A nők régóta kihasználják a kapor jótékony hatását az altesti fájdalmak, a menstruációt kísérő tünetek enyhítésére, a szoptatós anyukák pedig tejképződés serkentésére fogyasztják, a kismama-teák jellegzetes ízt adó, kedvelt összetevője.

Felhasználás

Tea: 1 teáskanálnyi összetört kaportermést leforrázunk 3 dl vízzel, majd hagyjuk állni negyed órán át, utána szűrjük le. Könnyíti az emésztést.

Bor: 2 teáskanálnyi összetört kaportermést tegyünk 3 dl víz és 3 dl bor keverékébe, forraljuk fel, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Hidegen étkezésekhez fogyasztandó.
Ülőfürdő: 30 g kapormagot 1 liter vízben forraljunk fel, és hagyjuk állni negyedórán át, majd öntsük a fürdővízhez. Altesti fájdalmak esetére ajánlott.
Fűszerként: A tökfőzelék tipikus fűszere, de több más zöldségfőzelékhez is jól illik. Használható tej-alapú mártásokhoz és halakhoz is. A savanyúságok - kovászos uborka, savanyú káposzta, tök - elkészítésénél is előszeretettel használják. Uborkasalátáknak is kedvelt fűszere.

Forrás: Gyogynovenylexikon.hu