Homoki útifű leírása, hatása (Plantago indica L. (syn.: P. arenaria Waldstein et Kitaibel))

Útifűfélék családja
Plantaginaceae

népi neve
csókalábú útifű, tengerparti útifű

angol neve
Branched Plantain

német neve
Sandwegerich

Plantago indica L. (syn.: P. arenaria Waldstein et Kitaibel) - homoki útifű (Útifűfélék családja - Plantaginaceae)

Leírás és előfordulás: egyéves, lágyszárú növény. Szára 10-40 cm magas, dúsan elágazó, apró szőrökkel borított. Levelei keskeny-szálasak, 2-5 cm hosszúak, 1-2 mm szélesek, szélük ép. A virágok a szárak csúcsán és a levelek hónaljában 1-2 cm hosszú, gömbös-tojásdad, tömött, nyeles füzérekbe rendeződnek. Termése tok, benne két apró, fénylő sötétbarna mag található. Dél- és Közép-Európában gyakori, nálunk főként az Alföldön terem.

Felhasznált részek, drogok: elsősorban a mag (Psyllii semen).

Főbb hatóanyagok: nyálkaanyagok (10-12%), zsíros olaj és fitoszterolok.

Főbb hatások: a magvaké székletlazító és hashajtó.

Előfordulás gyógyszerkönyvben: mag [Ph. Hg.VIII. - 01/2002:0858 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában: E-monográfia (mag - 1985, 1990), ESCOP - monográfia (mag - 2003), WHO - monográfia (mag – 1999).

Gyógyászati és kozmetikai felhasználás: a magvakat krónikus székrekedés és irritábilis bélszindróma kezelésére.

Ajánlott napi adag: a feldolgozott forrásokban nincs megadva.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések: a magvak bevétele után bőséges mennyiségű folyadék fogyasztása szükséges, mert azok magas nyálkatartalmának köszönhető megduzzadása a bélben csak így lehetséges. Használata nyelőcső szűkület és bélelzáródás esetén ellenjavallt.

Megjegyzések: ugyancsak Psylli semen drognév hivatalos a gyógyszerkönyvben, illetve kerül forgalomba a Földközi tenger vidékén, Délnyugat-Ázsiában honos egynyári növény, a nyálkás útifű (Plantago afra L., syn: P. psyllium L.) magja.

A fentebb említett két növényhez hasonlóan nyálkaanyagokban gazdag és duzzadóképes – gyógyszerkönyvekben hivatalos és értékelő monográfiákban tárgyalt - drogokat ad az egyiptomi útifű [Plantago ovata Forssk., syn.: P. ispaghula Roxb.]. Ezek az alábbiak: mag [Ph. Hg.VIII. - 01/2002:1333 (2004), Ph. Eur. 6. - 1333 (2008)] és maghéj - [Ph. Hg.VIII. - 01/2002:1333 (2004), Ph. Eur. 6. - 1334 (2008)]; E - monográfia (mag - 1990,1991), ESCOP - monográfia (mag, maghéj - 2003), WHO - monográfia (mag - 1999, maghéj – 2007).

Forrás: Patikamagazin.hu