Festőbuzér leírása, hatása (Rubia tinctorum)

Leírás
A festőbuzér (Rubia tinctorum) a buzérfélék (Rubiaceae) családjában a névadó nemzetség egyetlen, Magyarországon is előforduló faja.A Földközi-tenger térségéből származó faj, melyet a múlt század végéig nálunk is termesztettek fonó- és szövőipari festéknövényként. Évelő. Gyökértörzséből hernyószerűen vastagodott, piros vagy narancsszínű gyökerek fejlődnek. Négyzetes szárán a levelek örvösen helyezkednek el, tüskés élűek. Az apró virágok sárgák. Júniusban, júliusban virágzik. Termései gömbölyűek, feketések.

Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Buzérfélék (Rubiaceae)
Nemzetség: Buzér (Rubia)
Faj: R. tinctorum

Botanikai leírás
Évelő növény. Gyökerei hosszúak, húsosak, hengeresek, narancsvörösek. Négyzetes keresztmetszetű szára több szinten elágazik, élein horgas szőrök fejlődnek. Levelei lándzsa alakúak, merevek, tüskés élűek és örvökben helyezkednek el a növény szárán. Apró, mézsárga virágai június-júliusban nyílnak. Termése apró (3–5 mm-es), húsos, fekete, hasadó (iker-) bogyó.

Előfordulás
A Földközi-tenger mellékéről és Elő-Ázsiából származik. Magyarországon valószínűleg egykori termesztőhelyeiről vadult ki. Szárazságtűrő növény, a jó vízáteresztő, üledékes talajokat kedveli. Elsősorban a Duna és a Dráva hordalékain maradtak fenn állományai. Gyakrabban használt magyar nevei: pirosítófű, buzér, festőfű, vörösfestőgyökér.

Felhasználás
Készítményei vesekőbetegségben (urolithiasis) használatosak, gátolják vagy legalábbis lassítják növekedésüket, ezáltal ürülésüknek nagyobb a valószínűsége. Elsősorban a foszforsavas mésztartalmú kövek esetében várhatók eredmények, de a sóskasavas mész kristályosodását is gátolja. Kalcium-ionokkal vízben (vizeletben) jobban oldódó komplex vegyületeket képez, csökkenti a vizelet szabad kalcium-ionjainak mennyiségét.

Forrás: Gyogynovenylexikon.hu