Rendszertani besorolása
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Diófafélék (Juglandaceae)
Nemzetség: Dió (Juglans)
Fajcsoport: Rhysocaryon
Faj: J. nigra
Botanikai leírás
Lombhullató, egylaki fa. Magassága tipikusan 30-40 méter, kedvező feltételek mellett 50 méter is lehet. Koronája széles, általában felfelé törekvő, szabályos, zárt. Törzse vastag és egyenes. Az ágak általában magasan indulnak ki a törzsből, igen erősek, egyenletes koszorúformát alkotnak. A fiatal fák kérge szürke vagy sötétbarna, később sötétbarna vagy szinte fekete lesz, mélyen bordázódik, töredezik, közelről rombusz alakú lapok figyelhetők meg rajta. A vastag fiatal hajtásokon – a közönséges dióval ellentétben – finom bársonyos szőrzet található. A rügyek halványbarnák, hegyes csúcsúak, redős rügypikkelyekkel. A vessző metszete rekeszes.
A páratlanul szárnyalt levelek szórt levélállásúak, 30–50 cm hosszúak. Az összetett levelet 15-23 levélke alkotja, ezek 6–10 cm hosszúak, 2–3 cm szélesek, megnyúlt tojásdadok, hegyes csúcsúak, fogazott szélűek. A levélkék színe kopasz, fonákján az erek mirigyszőrösek, rövid nyélen vagy szinte az ágon ülnek, egymás alatt átellenesen. A legnagyobb levélkék középen találhatók.
Május-június táján virágzik. A porzós virágok az előző évi hajtásokon csüngenek vastag, hengeres barkákban 2-5-ösével. A termős virágok általában 5-ösével helyezkednek el az ágak csúcsain, zöld színűek, jelentéktelenek.
Farmakológiai hatás
Számos bőrproblémára alkalmazzák, többek között kelésekre, ekcémára, herpeszre és ótvarra. Arról is ismeretes, hogy kihajtja a szervezetből az élősködőket és a férgeket.
Felhasználás
Alkalmazzák az emésztőrendszer karbantartására. A feketedió kérge ugyanúgy alkalmas a székrekedés mint a hasmenés kezelésére.
A feketedió kérgét és gyümölcsét bőrgombásodás ellen használták. Rákmegelőző hatást is tulajdonítottak neki, amely megfigyelés abból adódhatott, hogy gombaölő hatásánál fogva távol tartja azokat a gombákat, amelyeknek egyes anyagai rákkeltőnek bizonyulnak.
Mindenesetre a feketedióból készült gyógyszert 1990-ben Németországban rákellenes szerként jegyezték be.
Termését keményebb héja miatt kevésbé elterjedten fogyasztják, mint a közönséges dióét. Fáját szép színe és rajzolata miatt nagyra becsülik. Többnyire furnérozásra használják.
A gyógyászatban teáját (egy maroknyit egy liter vízzel főzve) főleg vértisztítónak és emésztés elősegítésére használják. Ez utóbbi az oka, hogy bőrkiütések esetén is isszák. Leveleiből készült kivonatából többen a tüdővész gyógyítását is megpróbálták. Burkát gyomor- és bélhurutnál, de főleg barna hajolajak gyártásánál használták. Termése ehető, de kemény burka miatt kevesen fogyasztják. Íze érdekes, kissé kesernyés.
Forrás: Gyogynovenylexikon.hu