Fészkesvirágzatúak családja
Asteraceae
népi neve
fejér üröm, kálvinista tapló
angol neve
Wormwood
német neve
Wermut
Leírás és előfordulás:
kellemes illatú évelő növény. Parlagokon, legelőkön, folyóhordalékon és száraz gyepekben mindenütt előfordul. Gyökértörzse erőteljes, 15-20 cm hosszú, többfejű, belőle tőlevélrózsák, meddő- és virágzatokat viselő szárak egyaránt fejlődnek. Szára 0,5-1,5 méter magasra nő, az alsó részén fásodó. Az egész növény selymes szőrökkel sűrűn borított, fénylő, ezüstösszürke színű. A tőlevelek 5-10 cm hosszúak, nyelesek, a hajtások felső részén lévők ülők. Valamennyi levél háromszorosan szárnyasan szeldelt, a levélkék szálasak vagy lándzsa alakúak. A legfelső levelek háromhasábúak vagy épek. A sárga színű, félgömb alakú, 3-5 mm átmérőjű virágok bókoló fészekvirágzatot alkotnak. A virágzás ideje júliustól szeptemberig tart. Termése bóbitás kaszat. A hajtások és levelek gyűjtési ideje július-augusztus.
Felhasznált részek, drogok:
a virágos hajtás (Absinthii herba), a levél (Absinthii folium) és az illóolaj (Absinthii aetheroleum).
Főbb hatóanyagok:
keserűanyagok és illóolaj (alfa- és béta-tujon fő alkotórészekkel).
Főbb hatások:
a virágos hajtás és a levél étvágy- és emésztésjavító, epehajtó, szélhajtó és féreghajtó; az illóolaj bőrvörösítő.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
leveles vagy virágos hajtás [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:1380 (2004), Ph. Eur. 6. - 1380 (2008)].
Előfordulás vénymintagyűjteményben:
Species cholagoga, Species choleretica, Tinctura amara (FoNo VII. - 2003).
Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (virágos hajtás - 1984), ESCOP - monográfia (virágos hajtásvég - 2003).
Felhasználások:
a virágos hajtást és a levelet étvágytalanság, emésztési zavarok és epehólyag bántalmak kezelésére, önmagában vagy más növényekkel együtt gyógyteának elkészítve, vagy különféle készítmények alkotórészeként; az illóolajat reumás fájdalmak kezelésére alkalmas készítményekben (pl. bedörzsölőszerekben), valamint kozmetikai készítmények és parfümök illatkomponenseként.
Ajánlott napi adag:
2-3 g virágos hajtás, illetve azzal egyenértékű kivonat.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
hajtás- és levéldrogoknak csak az alacsonyabb koncentrációjú (max. 20 %-os) szeszes kivonatai használhatók, mert a töményebb szesz a mérgező hatású tujont is kivonja. Tujont tartalmazó illóolajának belsőleges alkalmazása nem ajánlott.
Megjegyzések:
nem téveszthető össze a gyomnövényként terjedő egyéb ürömfajokkal, például a fekete ürömmel (A. vulgaris L.) és az erős illatú egynyári ürömmel (A. annua L. - WHO 3. kötet). A fehérüröm hajtást és levéldrogjait, illetve az illóolaját keserű ízű aperitif italok előállításához a likőriparban is felhasználják (az utóbbit csak kis mennyiségben).
Forrás: Patikamagazin.hu