Fagyöngyfélék családja
Loranthaceae
népi neve
élődi fagyöngy, madárlépgyöngy, vadkörtefa gyümölcse
angol neve
Mistletoe
német neve
Mistel
Leírás és előfordulás:
félélősködő életmódot folytató örökzöld cserje. Domb- és hegyvidékeinken gyakori. A párás környezetet kedveli és a fák koronájában él. Leggyakoribb gazdanövényei: alma, nyár, fűz, hárs, vadkörte, vadgesztenye, juhar, magas kőris és erdei fenyő. A bükkfaféléken nem található meg. Ágai 50-100 cm hosszúak, villásan elágazók, gömbölyű bokrot képeznek. Levelei keresztben átellenesen vagy örvösen állnak, bőrneműek, vastagok, hosszúkás-tojásdadok vagy lándzsásak, ép szélűek, kopaszok. Apró, sárga kétlaki virágai március-májusban nyílnak. Termése borsó nagyságú, gömbös, áttetsző fehér bogyó.
Felhasznált részek, drogok:
a levél (Visci albi folium) és a leveles hajtás (Visci stipes).
Főbb hatóanyagok:
erős hatású fehérjék, lektinek, flavonoidok és egyéb anyagok.
Főbb hatások:
vérnyomáscsökkentő, immunstimuláns és tumorellenes.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
Species crataegi composita (FoNo VII.).
Előfordulás növényértékelő monográfiában:
E-monográfia (leveles hajtás - 1984).
Felhasználások:
standardizált gyári készítmények formájában kórosan magas vérnyomás, degeneratív ízületi gyulladások és daganatos megbetegedések kezelésére, illetve a szervezet védekezőképességének fokozására; gyógyteának elkészítve más drogokkal együtt az enyhén emelkedett vérnyomás csökkentésére.
Ajánlott napi adag:
5-10 g, illetve azzal egyenértékű kivonat.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
a levelekből önmagában készült gyógytea a rendkívül változó hatóanyagösszetétel miatt nem megbízható háziszer. Orvosi ellenőrzés mellett teakeverék alkotórészeként használható.
Megjegyzések:
leveles hajtásait a virágkötészetben is felhasználják.
Forrás: Patikamagazin.hu