Mirtuszfélék családja
Myrtaceae
népi neve
teafa, niauli, kajeput
angol neve
Tea tree
német neve
Teebaum
Leírás és előfordulás:
a melaleuka vagy teafa nemzetségbe girbe-gurba törzsű fák vagy bokorfák tartoznak, melyeknek törzsét vastag, papírszerű kéreg borítja. Az ausztrál teafa magassága elérheti a 30 m-es magasságot. Ágaik gyakran lehajlóak. Leveleik örökzöldek, lándzsásak, erősen aromás illatúak. Virágaik az ágak végén fejecskében vagy füzérben nyílnak, a porzók feltűnőek, hosszan kiállnak. Mocsarakban, sós talajú tengerparti területeken nőnek és gyakran alkotnak tiszta állományt, mivel a tüzek kipusztítják közülük a nem ellenálló növényeket.
Felhasznált részek, drogok:
az illóolaj (Melaleucae aetheroleum).
Főbb hatóanyagok:
az illóolaj főbb alkotórészei a terpinén-4-ol, az alfa- és gamma-terpinén, valamint az 1,8 cineol (eukaliptol).
Főbb hatások:
antibakteriális, antifungális, köptető és gyulladáscsökkentő.
Előfordulás gyógyszerkönyvben:
levélből előállított illóolaj [Ph. Hg.VIII. - 04/2002:1837(2004)].
Előfordulás növényértékelő monográfiában:
WHO - monográfia (illóolaj - 2002), ESCOP-monográfia (illóolaj - 2009).
Felhasználások:
különböző készítmények (inhalálószerek, mellkasi kenőcsök, reuma elleni kenőcsök és bedörzsölőszerek, tinktúrák, kapszulákban, kúpokban stb.) formájában a szájüreg gyulladásos folyamataiban, fertőzések okozta légúti bántalmakban, gyomor- és bélfertőzésekben, a hüvely gombás fertőzéseiben, valamint húgyúti- és bőrfertőzések, illetve gyulladások kezelésére.
Ajánlott napi adag:
illóolajból belsőleg 40-200 mg, pesszáriumokban 200 mg, tamponokban és fürdőkben 0,4-20%.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
a hígítatlan vagy nem megfelelő minőségű (oxidálódott) illóolaj használata kontakt dermatitist okozhat. Az E-monográfiában tárgyalt niaoulifa (l. lentebb) olaja (Niaouli aetheroleum) újszülöttek és csecsemők orrdugulása esetén nem alkalmazható sem az orrba, sem az orrkörnyékére kenhető készítmények összetevőjeként (cineol tartalma miatt a légzés elakadását válthatja ki).
Megjegyzések:
a fito- és aromaterápiában gyakran használják a nemzetség másik két fajának, az ezüstös hangamirtusznak vagy kajeputfának [Melaleuca leucadendra (L.) L.] és a niaulifának [Melaleuca viridiflora Soland] a leveleiből kinyert illóolajat (Cajeputi aetheroleum, Niauli aetheroleum), elsősorban légúti megbetegedések kezelésére. A niaoulifa leveleiből előállított, antibakteriális és keringésfokozó hatású illóolajról készült E-monográfia (1992), mely szerint az olaj használatát belsőleg gyomor-bélrendszeri és epepanaszok esetén (napi adag 0,2-2 g) ajánlják. Külsőleg (2-5%-os koncentrációban) légutak hurutos megbetegedéseinek és mozgásszervi bántalmak kezelésére lehet használni inhalálásra, bedörzsölésekre és masszázskrémek összetevőjeként.
Forrás: Patikamagazin.hu