Népies nevén:
Kalaplapu, szattyú
Hatóanyag
A levél 0,1 % illóolajat, petasitin keserű anyagot, nyálkát és ásványi anyagokat tartalmaz.
Botanikai leírás
Lényegesen nagyobb, mint a martilapu, amelynek a családjába tartozik. Kalapnagyságú levelei enyhén fogazott szélűek, fonákuk szürkés-molyhos. A piszkosfehértől a halványrózsaszínbe játszó fészekvirágzata laza fürtben virít a szár csúcsán.
Előfordulás
Folyók, patakok partján, árkokban és erdőszéleken nő.
Farmakológiai hatás
'Görcsoldó, köhögés csillapító, köptető, asztma gyógyítására is alkalmas.'
Felhasználás
A lázcsillapító hatású gyökerét gyűjtjük, (még a virágzás előtt), amelynek a nagy pestisjárványok idején igen nagy jelentőséget tulajdonítottak.
Láz, légszomj, köszvény és epilepszia ellen használjuk izzasztó teaként. Egy-két csészével igyunk meg belőle napközben kortyonként. A nagy, friss leveleket nemcsak ficamos, rándult, feltört lábra rakhatjuk fel, de mindenfajta égés, rosszindulatú fekély és égési seb gyógyítására is használhatjuk.
Láz, légszomj, köszvény és epilepszia ellen
Fekély és égési seb esetén
Forrás: gyogynovenylexikon.hu