Szerző: WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó
A rekeszsérv (hiatus hernia vagy hernia diaphragmatica) az az állapot, amikor a gyomor a has- ás mellüreget elválasztó rekeszizom (diaphragma) nyílásán keresztül, részben a mellüregbe türemkedik. Hogyan kezelhető ez az állapot (ha egyáltalán szükséges)?
A rekeszsérv viszonylag gyakori betegség, bár a pontos előfordulási gyakorisága nem ismert. Ennek oka, hogy ez az állapot sokszor hosszú időn keresztül tünetmentes lehet, vagy ha okoz is panaszt, a beteg nem tudja, hogy annak oka rekeszizom sérv.
A leggyakoribb panasz ugyanis a savas reflux (gastro-oesophagealis reflux betegség – GERD), vagyis a gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe, ami sérv nélkül is kialakulhat. A sav regurgitációja égő fájdalmat okozhat a gyomor felső részén vagy a mellkasban, a szegycsont mögött.
A rekeszsérv – hacsak nem veleszületett rendellenesség – gyakrabban alakul ki idősebb korban, az 50. életév után.
Kialakulására hajlamosít minden olyan állapot, ami a hasűri nyomás fokozódásával jár. Ilyen lehet pl. a gyakori erős köhögés, a terhesség, egy erősebb tüsszentés, székrekedés miatti erőlködés, erős hányás, elhízás.
Ezeken kjvül a sérv előfordulási valószínűségét növeli a dohányzás, drogfogyasztás, és a stresszes élet.
A betegség típusai, diagnózis
Attól függően, hogy a gyomornak mely része kerül a rekeszizom fölé, két sérvtípus különböztethető meg. Az esetek 90-95 százalékában, ún. csúszósérv alakul ki, amikoris a gyomor-nyelőcső átmenet (gyomorszáj) és a gyomor egy része is a rekeszizom fölé kerül. A másik, lényegesen ritkábban látott forma, az ún. paraoesophagealis sérv, amikor a gyomorszáj a rekesz alatt marad, és csak a gyomor egy része (az ún. fundus) préselődik a nyelőcső mellett a mellüregbe.
A diagnózis felállítása mindkét esetben a gyomor-bélrendszer felső részének tükrözésével történik. Sor kerülhet mellkas röntgenre, illetve a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálatára is. Kezelésre csak abban az esetben van szükség, ha a betegnek komolyabb panaszai vannak. Enyhébb esetben elegendő lehet az ágy feji végének megemelése, akár egy magasabb párna segítségével.
Így a nem teljesen vízszintes testhelyzet, nehezíti a gyomorsav nyelőcsőbe áramlását, csökkenti a tünetek kialakulásának valószínűségét. Túlsúly esetén sokat segíthet, ha néhány kilótól megszabadul a beteg. Szintén jó hatással lehet az is, ha a napi étkezéseket úgy időzítjük, hogy a vacsora és a lefekvés között több idő teljen el.
Ha a fentiek hatására nem javulnak a tünetek, akkor gyógyszeres kezelésre is lehetőség van. Az orvos két gyógyszercsoportot, az ún. proton pumpa inhibitort és/vagy, az ún. H2-receptor blokkolót szokta felírni a tünetek csökkentésére.
Amikor műteni kell
Ritkán előfordul, hogy a panaszok a gyógyszeres kezelés ellenére is fennállnak. Ilyenkor sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ez nem csak a tünetek megszüntetése miatt fontos, hanem azért is, mert a feláramló sav roncsolja a nyelőcső szövetét, és hosszabb idő után rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet. A műtétet ma már ideális esetben, laparoszkópos módszerrel is el tudják végezni, így nincs szükség nagy hasi vágásokra, nem alakulnak ki hegek és a komplikációk valószínűsége is lényegesen alacsonyabb.
A ritkább előfordulású paraoesophagealis sérv esetén komplikációként előfordulhat, hogy a mellüregbe türemkedő gyomorrészlet strangulálódik. Ez azt jelenti, hogy az erek elnyomódása miatt megszűnik a kitüremkedő gyomorszövet vérellátása, és a szövet – gyors beavatkozás hiányában – elhal. A stranguláció rendszerint heves fájdalommal jár és azonnali operációt igényel.
A rekeszsérv tehát – kivéve a veleszületett formákat, melyek mielőbbi operációt indokolnak(!) – önmagában nem indokol komoly orvosi beavatkozást. Szükség esetén a sérv miatt fellépó panaszok gyógyszeresen legtöbbször jól kontrollálhatók, illetve szükség esetén az elváltozás műtétileg is orvosolható.
Forrás: Webbeteg.hu