Kezdőlap - Clostridium difficile
Clostridium difficile kérdések és válaszok
Clostridium difficile
Tisztelt Doktor Úr/Doktornő!
Olvastam egy, 2010 októberében az Orvostovábbképző Szemle XVII. évf. 10. számában megjelent cikket a clostridium difficile fertőzésről.
Nagymamámmal sajnos ezzel a betegséggel harcolunk már 2 hónapja. Ahol élünk, a háziorvosok nem sokat tudnak erről a betegségről, ezért fordulok Önhöz.
Nagymamám egyéb „rota-vírus-szerű” tünetekkel került Fertőző Osztályra április elején. 3 ágyas kórteremben feküdt, mindkét szobatársa clostr. diff. fertőzött beteg volt. Sajnos az Osztályon nagymamám „összeszedett” egy hörghurutot kezdődő tüdőgyulladással és mellhártya-gyulladással. Erre több típusú antibiotikumot kapott, közben vérnyomás-csökkentőjének beállítása miatt áttették a Belgyógyászatra. Ott továbbra is kapott antibiotikumot, és (visszagondolva, hiszen akkor még nem sokat tudtam erről a betegségről) már ott jelentkeztek a clostr. diff. tünetei, amire Klion tablettát kapott (arról senki nem tájékoztatott, hogy mire kapja). Mielőtt kiengedték a kórházból, széklettenyésztést kértek, aminek az eredményét már nem várták meg, hamarabb hazaengedték. Hazaérkezése után néhány nappal már sokkal erőteljesebben jelentkeztek a tünetek. Akkor már tudtam (a tüneteiből), hogy ez csak a clostr. diff. lehet. Kértem a háziorvost, hogy kérjen a CD-re irányuló széklettenyésztést, és azonnal kezdjük meg a metronidazol-kezelést. Mivel, sajnos fogalma sem volt erről a fertőzésről, ezért nem írta fel a gyógyszert. Saját felelősségemre mégis elkezdtem adni nagymamámnak napi 3×500 mg-ot. A tenyésztés eredménye CD antigén poz., A/B toxin neg. lett. A metronidazolt 10 napon át szedte, mellette probiotikumot adtam neki (előbb normaflore-t, utána Forever Active Probiotic-ot, napi két kapszulát). Sajnos a metronidazol befejezését követő 5. napon újra jelentkeztek a tünetek. Az újabb széklettenyésztés eredménye már CD antigén poz., A/B toxin poz. lett. Újra metronidazolt kezdett szedni megint napi 3×500 mg-ot, amit pár nap csúszással kiegészítettünk napi 2×400 mg rifaximinnel (időközben új háziorvost kerestünk, és ezeket már ő írta fel infektológus javaslatára). A metronidazolt 14, a rifamicint 12 napig szedte. A gyógyszerszedés közben kért széklettenyésztés eredménye CD antigén neg., A/B toxin neg. lett. A metronidazol befejezését követő 5. napon újra visszaesett, az újabb széklettenyésztés újra CD antigén poz., A/B toxin poz. lett. Az eredmény megérkezése előtt már gyanakodtam az újabb visszaesésre ezért a napi két Forever Active Probiotic-ot kiegészítettem napi 2×250 mg Saccharomyces boulardii-val. Tudtam, hogy újabb visszaesés esetén a magyarországi protokoll szerint vancomycint kellene kapnia, azonban a háziorvossal sikerült megbeszélnem, hogy még egyszer megpróbáljuk a napi 3×500 mg metronidazol, 2×400 mg rifaximin, 2×250 mg Saccharomyces boulardii és 2×1 Forever Active Probiotic kombinációt, közben leállítottuk a napi 20 mg famotidine- szedését. A tünetei mindhárom kúra alkalmával néhány napon belül megszűntek.
Ekkoriban találtam rá a cikkre és az abban olvasottakkal kapcsolatban lenne néhány kérdésem.
1. „A megfelelő antibiotikum-kezelés mellett is sajnos egyre nagyobb arányban, 10–40%-ban fordul elő egy, akár több recidíva. A jelenlegi gyakorlat szerint ilyenkor a korábbi epizód alkalmával hatásosnak bizonyult szert kell elsőként adni. Szóba jön a probiotikumok használata (bővebben lásd később); elhúzódóan, folyamatosan vagy pulzusterápia formájában alkalmazott metronidazol vagy vancomycin készítmény; illetve fenntartó rifaximin-terápia: vancomycin-terápia után adva, 400–800 mg/nap, két-három részre osztva, 2 héten át.”
Kérdésem lenne, hogy melyik terápiát tartja Ön hatásosabbnak: elhúzódó, folyamatos vagy pulzusterápia formát, illetve melyik terápiát hogyan kell alkalmazni? A jelenlegi (fent leírt napi 3×500 mg metronidazol, 2×400 mg rifaximin, 2×250 mg Saccharomyces boulardii és 2×1 Forever Active Probiotic kombináció) kúra a hét végéig tart, ezt követően szeretném folytatni az elhúzódó, folyamatos vagy pulzusterápiát, de sajnos nem tudom, hogy melyiket hogyan kell alkalmazni, mi a pontos adagolás és melyik a leghatékonyabb. Továbbá érdekelne, hogy hogyan kell pontosan adagolni a rifaximint a fenntartó rifaximin-terápia során, ugyanazt az adagot kell végig alkalmazni, mint eddig (napi 2×400 mg), vagy esetleg annak az adagját is folyamatosan csökkenteni kell?
2. „…a Saccharomyces boulardii-val kezelt, recidív C. difficile fertőzésben szenvedő betegeknél sikeresen előzték meg a betegség ismételt kialakulását…”
Ezzel kapcsolatban a kérdésem az lenne, hogy a Saccharomyces boulardii-t az antibiotikum-szedést követően mennyi ideig és milyen napi adagban kell tovább szedni a hatékony megelőzés érdekében?
3. „A C. difficile fertőzésben szenvedő beteg környezetében sporocid szerrel, például 10%-os nátrium-hipoklorittal történő felületfertőtlenítést és ápolás előtt-után szappanos vagy klórhexidines kézmosást kell alkalmazni (a spórák rezisztensek a hagyományos, alkoholos alapú kézfertőtlenítő bedörzsölőkkel szemben). A beteg hazabocsátása után pedig ideális esetben végezzünk sporocid szerrel zárófertőtlenítést (a spórák akár 5 hónapig túlélhetnek a felületeken).”
A kérdésem a fertőtlenítéssel lenne kapcsolatos: Sporocid hatású fertőtlenítőszerből csak spray-típusút tudtam vásárolni (Innocid). Ezzel a múlt héten igyekeztem mindent lefújni. A ruházat fertőtlenítését baktericid és fungicid hatású (INNOFLUID-TF-Klór T) készítménnyel 90 Celsius-fokon automata mosógépben végzem (1 dl-t teszek egy mosáshoz). Az edényeket, evőeszközöket meleg folyó vízben baktericid és fungicid hatású (Innofluid MFM) készítménnyel mosogatom el. Kézfertőtlenítésre pedig baktericid (MRSA), fungicid, virucid és tuberkulocid hatású (Inno-Sept) fertőtlenítő folyékony szappant használunk. Nem tudom, hogy ezen intézkedések és készítmények feltehetően elegendőek-e a fertőtlenítésre, vagy esetleg tudna javasolni még valamit, a hatékonyság érdekében? Ön szerint szükséges-e aeroszolos levegőfertőtlenítőt használni?
Utolsó kérdésem pedig az étrenddel lenne kapcsolatos, mert sajnos ebben sem találok egyik orvosnál sem egységes véleményt. Az lenne a kérdésem, hogy ez a betegség igényel-e diétázást, és ha igen, akkor milyen jellegűt? Tejterméket lehet fogyasztani?
Igyekszem minden lehetőséget megragadni annak érdekében, hogy meg tudjunk szabadulni ettől a makacs betegségtől anélkül, hogy vissza kelljen mennie nagymamának a kórházba. Már csak az Ön szakértelmében tudok bízni. Ezért nagyon nagy szükségem lenne a segítéségére, javaslataira, észrevételeire.
Válaszát előre is nagyon-nagyon köszönöm!
Tisztelettel:
A. Zsuzsanna
Olvastam egy, 2010 októberében az Orvostovábbképző Szemle XVII. évf. 10. számában megjelent cikket a clostridium difficile fertőzésről.
Nagymamámmal sajnos ezzel a betegséggel harcolunk már 2 hónapja. Ahol élünk, a háziorvosok nem sokat tudnak erről a betegségről, ezért fordulok Önhöz.
Nagymamám egyéb „rota-vírus-szerű” tünetekkel került Fertőző Osztályra április elején. 3 ágyas kórteremben feküdt, mindkét szobatársa clostr. diff. fertőzött beteg volt. Sajnos az Osztályon nagymamám „összeszedett” egy hörghurutot kezdődő tüdőgyulladással és mellhártya-gyulladással. Erre több típusú antibiotikumot kapott, közben vérnyomás-csökkentőjének beállítása miatt áttették a Belgyógyászatra. Ott továbbra is kapott antibiotikumot, és (visszagondolva, hiszen akkor még nem sokat tudtam erről a betegségről) már ott jelentkeztek a clostr. diff. tünetei, amire Klion tablettát kapott (arról senki nem tájékoztatott, hogy mire kapja). Mielőtt kiengedték a kórházból, széklettenyésztést kértek, aminek az eredményét már nem várták meg, hamarabb hazaengedték. Hazaérkezése után néhány nappal már sokkal erőteljesebben jelentkeztek a tünetek. Akkor már tudtam (a tüneteiből), hogy ez csak a clostr. diff. lehet. Kértem a háziorvost, hogy kérjen a CD-re irányuló széklettenyésztést, és azonnal kezdjük meg a metronidazol-kezelést. Mivel, sajnos fogalma sem volt erről a fertőzésről, ezért nem írta fel a gyógyszert. Saját felelősségemre mégis elkezdtem adni nagymamámnak napi 3×500 mg-ot. A tenyésztés eredménye CD antigén poz., A/B toxin neg. lett. A metronidazolt 10 napon át szedte, mellette probiotikumot adtam neki (előbb normaflore-t, utána Forever Active Probiotic-ot, napi két kapszulát). Sajnos a metronidazol befejezését követő 5. napon újra jelentkeztek a tünetek. Az újabb széklettenyésztés eredménye már CD antigén poz., A/B toxin poz. lett. Újra metronidazolt kezdett szedni megint napi 3×500 mg-ot, amit pár nap csúszással kiegészítettünk napi 2×400 mg rifaximinnel (időközben új háziorvost kerestünk, és ezeket már ő írta fel infektológus javaslatára). A metronidazolt 14, a rifamicint 12 napig szedte. A gyógyszerszedés közben kért széklettenyésztés eredménye CD antigén neg., A/B toxin neg. lett. A metronidazol befejezését követő 5. napon újra visszaesett, az újabb széklettenyésztés újra CD antigén poz., A/B toxin poz. lett. Az eredmény megérkezése előtt már gyanakodtam az újabb visszaesésre ezért a napi két Forever Active Probiotic-ot kiegészítettem napi 2×250 mg Saccharomyces boulardii-val. Tudtam, hogy újabb visszaesés esetén a magyarországi protokoll szerint vancomycint kellene kapnia, azonban a háziorvossal sikerült megbeszélnem, hogy még egyszer megpróbáljuk a napi 3×500 mg metronidazol, 2×400 mg rifaximin, 2×250 mg Saccharomyces boulardii és 2×1 Forever Active Probiotic kombinációt, közben leállítottuk a napi 20 mg famotidine- szedését. A tünetei mindhárom kúra alkalmával néhány napon belül megszűntek.
Ekkoriban találtam rá a cikkre és az abban olvasottakkal kapcsolatban lenne néhány kérdésem.
1. „A megfelelő antibiotikum-kezelés mellett is sajnos egyre nagyobb arányban, 10–40%-ban fordul elő egy, akár több recidíva. A jelenlegi gyakorlat szerint ilyenkor a korábbi epizód alkalmával hatásosnak bizonyult szert kell elsőként adni. Szóba jön a probiotikumok használata (bővebben lásd később); elhúzódóan, folyamatosan vagy pulzusterápia formájában alkalmazott metronidazol vagy vancomycin készítmény; illetve fenntartó rifaximin-terápia: vancomycin-terápia után adva, 400–800 mg/nap, két-három részre osztva, 2 héten át.”
Kérdésem lenne, hogy melyik terápiát tartja Ön hatásosabbnak: elhúzódó, folyamatos vagy pulzusterápia formát, illetve melyik terápiát hogyan kell alkalmazni? A jelenlegi (fent leírt napi 3×500 mg metronidazol, 2×400 mg rifaximin, 2×250 mg Saccharomyces boulardii és 2×1 Forever Active Probiotic kombináció) kúra a hét végéig tart, ezt követően szeretném folytatni az elhúzódó, folyamatos vagy pulzusterápiát, de sajnos nem tudom, hogy melyiket hogyan kell alkalmazni, mi a pontos adagolás és melyik a leghatékonyabb. Továbbá érdekelne, hogy hogyan kell pontosan adagolni a rifaximint a fenntartó rifaximin-terápia során, ugyanazt az adagot kell végig alkalmazni, mint eddig (napi 2×400 mg), vagy esetleg annak az adagját is folyamatosan csökkenteni kell?
2. „…a Saccharomyces boulardii-val kezelt, recidív C. difficile fertőzésben szenvedő betegeknél sikeresen előzték meg a betegség ismételt kialakulását…”
Ezzel kapcsolatban a kérdésem az lenne, hogy a Saccharomyces boulardii-t az antibiotikum-szedést követően mennyi ideig és milyen napi adagban kell tovább szedni a hatékony megelőzés érdekében?
3. „A C. difficile fertőzésben szenvedő beteg környezetében sporocid szerrel, például 10%-os nátrium-hipoklorittal történő felületfertőtlenítést és ápolás előtt-után szappanos vagy klórhexidines kézmosást kell alkalmazni (a spórák rezisztensek a hagyományos, alkoholos alapú kézfertőtlenítő bedörzsölőkkel szemben). A beteg hazabocsátása után pedig ideális esetben végezzünk sporocid szerrel zárófertőtlenítést (a spórák akár 5 hónapig túlélhetnek a felületeken).”
A kérdésem a fertőtlenítéssel lenne kapcsolatos: Sporocid hatású fertőtlenítőszerből csak spray-típusút tudtam vásárolni (Innocid). Ezzel a múlt héten igyekeztem mindent lefújni. A ruházat fertőtlenítését baktericid és fungicid hatású (INNOFLUID-TF-Klór T) készítménnyel 90 Celsius-fokon automata mosógépben végzem (1 dl-t teszek egy mosáshoz). Az edényeket, evőeszközöket meleg folyó vízben baktericid és fungicid hatású (Innofluid MFM) készítménnyel mosogatom el. Kézfertőtlenítésre pedig baktericid (MRSA), fungicid, virucid és tuberkulocid hatású (Inno-Sept) fertőtlenítő folyékony szappant használunk. Nem tudom, hogy ezen intézkedések és készítmények feltehetően elegendőek-e a fertőtlenítésre, vagy esetleg tudna javasolni még valamit, a hatékonyság érdekében? Ön szerint szükséges-e aeroszolos levegőfertőtlenítőt használni?
Utolsó kérdésem pedig az étrenddel lenne kapcsolatos, mert sajnos ebben sem találok egyik orvosnál sem egységes véleményt. Az lenne a kérdésem, hogy ez a betegség igényel-e diétázást, és ha igen, akkor milyen jellegűt? Tejterméket lehet fogyasztani?
Igyekszem minden lehetőséget megragadni annak érdekében, hogy meg tudjunk szabadulni ettől a makacs betegségtől anélkül, hogy vissza kelljen mennie nagymamának a kórházba. Már csak az Ön szakértelmében tudok bízni. Ezért nagyon nagy szükségem lenne a segítéségére, javaslataira, észrevételeire.
Válaszát előre is nagyon-nagyon köszönöm!
Tisztelettel:
A. Zsuzsanna
Kapcsolódó betegségek
Kapcsolódó orvos - szakember kategóriák
Válaszok erre a kérdésre
Keressen az eddigi kérdések és válaszok között
Megosztás
Tetszett? Hasznosnak találtad? Gyere nyomj egy "Like-ot",kommentáld és oszd meg ismerőseiddel, küldd tovább!
