Szociológusok már korábban feljegyezték, hogy kilenc hónappal egy tartósabb áramszünet után gyakran megugrik a gyermekszületések száma. A jelenség persze nem meglepő, de a kutatásokból az is kiderül, hogy sokszor ugyanez figyelhető meg komolyabb katasztrófák, természeti csapások után is. A szakemberek szerint az állhat a dolog hátterében, hogy a katasztrófahelyzetek túlélése azonnali döntéshozatalra ösztönzi az embereket az életük legfontosabb kérdéseit illetően.

Egy korábbi amerikai tanulmány például arról számolt be, hogy egy évvel a Hugó hurrikán 1989-es pusztítása után az Egyesült Államokban jelentősen megnőtt a házasságkötések és gyermekszületések száma a katasztrófa által leginkább sújtott államokban. Az azonban a szakembereket is meglepte, hogy a válások száma is jelentősen megugrott, vagyis az életükre törő hurrikán arra késztette az embereket, hogy ne halogassák tovább a legfontosabb hosszú távú döntések meghozatalát. Hasonló folyamatokat figyeltek meg Oklahoma államban is, az Oklahoma Cityben bekövetkezett 1995-ös terrortámadás utáni évben.

Vannak ellenpéldák is

Az utóbbi évek kutatásai azonban ellenkező eredményekre is jutottak: egy, a hurrikánok és pusztító trópusi viharok hatásait 47 országban vizsgáló tanulmány szerint a súlyos katasztrófák nem növelték, hanem jelentősen csökkentették a születések számát. Hasonlóképpen csökkent a születések száma az Olaszországot és Japánt sújtó komolyabb földrengések után is.

A szakemberek szerint nem világos, hogy egy váratlan természeti csapás hatására valaki előrehozza, vagy éppen elhalasztja a párkapcsolatát érintő fontosabb döntéseket, az azonban statisztikailag bizonyított, hogy az életet is veszélyeztető helyzetek felgyorsítják a nagy horderejű döntések meghozatalát.