Ma Magyarországon mintegy 23 ezer gyermek él nevelőszülőknél, illetve úgynevezett lakásotthonokban, és körülbelül ötezerre tehető azoknak a száma, akik jelenleg is „pótcsaládra" várnak. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nemrég integrációs programsorozatot indított, azzal a céllal, hogy az állami gondoskodásban nevelt gyerekek mihamarabb nevelőszülőkhöz, befogadó családokhoz kerüljenek. A programsorozatra az Emberi Erőforrások Minisztériuma 25 millió forintot biztosít egyedi támogatásként - közölte a tárca minap.

„A gyermekvédelmi szakemberek tapasztalatai szerint a legsikeresebb és leghatékonyabb segítség, ha a gyermek családban nő fel, és csak a legvégső esetben kerül állami intézmény falai közé. Célunk éppen ezért a családjukból kiemelt gyermekek családias jellegű nevelése, valamint a vér szerint kapcsolattartás és a vér szerinti családba történő hazagondozás elősegítése. A programsorozatnak köszönhetően, szerencsére felélénkültek a nevelőszülői hivatásvállalások, és több gyermeket tudunk családhoz juttatni. Csongrád megyében például már fél év alatt jelentősen nőtt a nevelőszülők száma" – számolt be a tapasztalatokról lapunknak Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató igazgatója, a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye működteti egyébként a teljes Komárom-Esztergom megyei gyermekvédelmi szakellátási rendszert is, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót pedig annak idején külön a Csongrád megyei feladatokra hozták létre.

A szervezet az elkövetkező hónapokban Budapesten keres olyan „elhivatott, és kellő empátiával rendelkező" párokat, akik vállalják a családjukból kiemelt gyermekek és fiatalok saját családjukban történő nevelését, és képesek szeretetet, biztonságot nyújtani a rászoruló gyermekeknek. Fontos, hogy nem tartós nevelésről vagy örökbefogadásról van szó, hanem átmeneti gondozásba vételről. A jelentkezőket egy szakemberekből álló team hallgatja meg, majd ezt követően környezettanulmány készül és egy pszichológus által végzett vizsgálaton is át kell esniük.

„A fővárosban sajnos – bár országosan növekvő tendenciát mutat - nagyon alacsony a nevelőszülői vállalás gyakorisága, miközben rengeteg olyan gyerek van, aki családra vár. Ezen szeretnénk most segíteni. Több ezer olyan bajba esett palántáról van szó, akiknek – fiatal korúk ellenére - nagyon sok fájdalmat hozott már az élet, így tényleg minden egyes segítség képes lehet begyógyítani a sebeiket" – tette hozzá Kothencz.

Nem mindenki alkalmas

Ma Magyarországon körülbelül 1500 pár vár örökbefogadásra. A nevelőszülővé válásnak és a működési engedély megszerzésének azonban feltételei vannak: a jelentkezőknek sikeresen el kell végezniük egy 60 órás szakmai tanfolyamot. Ennek költségét a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató átvállalja, így a most jelentkezők számára a tanfolyam ingyenes. A nevelőszülők a KÁSZPEM pedagógiai rendszer és csoportmódszer segítségével módszerspecifikus segítséget, valamint emellett anyagi támogatást is kapnak. Munkájukat nevelőszülői tanácsadó segíti, aki 3 hetente felkeresi a nevelőcsaládokat és ellenőrzi a gyermekek ellátását, gondozását, illetve segít megoldani a felmerülő problémákat.

A nevelőszülők jelentkezését a [email protected] email címen várják.

Szegény gyerek – kölcsönbe!

Nemrég a Magyar Református Szeretetszolgálat is „örökbefogadó" akciót indított: nevelőszülői hálózattal próbálnak segíteni nehéz helyzetbe került családokon. A program lényege, hogy a támogatott gyermekeket nevelőszülők fogadják be, majd, ha családjuk helyzete jobbra fordul, visszakerülnek vérszerinti szüleikhez.

A nevelőszülőket a református gyülekezet lelkészi ajánlással rendelkező jelentkezői közül választják ki, majd pszichológiai vizsgálat dönt az alkalmasságukról. A református hálózatban jelenleg 503 gyermeket nevelnek, a férőhelyek száma 703.

Hasonlóan a hazai kezdeményezésekhez, évekkel ezelőtt Romániában is indítottak törekvéseket a nevelőszülői hálózat megerősítésére. Ott azonban egy ével elteltével azzal a problémával szembesültek a szakemberek, hogy amikor újabb gyerekek "kerültek a rendszerbe", már nem volt "kéznél" elegendő nevelőszülő, ezért a korábban családban elhelyezett 3 éveseket elvették a nevelőszülőktől és újra otthonokba rakták őket.

Csak megfontoltan!

Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő szerint a hazai nevelőszülői illetve örökbefogadási hajlandóság nagyjából megegyezik az európai átlaggal. Az állami gondozott gyerekek több, mint 60 százaléka nevelőszülőknél él, ami – Radoszáv szerint - egészen jó eredménynek számít. Azonban továbbra is vannak olyan megyék, települések – ilyen például a főváros is -, ahol nem találni elegendő számú nevelőszülőt a 0-6 éves gyermekek számára – hívja fel a figyelmet.

„Ezek a kampányok legfőképp arról szólnak, hogy ennek a korosztálynak találjanak támogatókat, hiszen ők azok, akiknek a leginkább az érdekét szolgálja a családi elhelyezés. Szerencsére mostanra a jogszabályi háttér is megteremtődött ahhoz, hogy egyre több mindenkinek érje meg nevelőszülőnek lenni, és a nevelőszülői munka is egyre inkább elismertséget szerez magának. Ez azért fontos, mert ezek nélkül, önmagában a kampány nem tudna sikeres lenni" – magyarázta érdeklődésünkre a szakember.

Radoszáv úgy látja, - köszönhetően a 2016-ig folyamatosan hatályba lépő, a többi közt, nyugdíj- és társadalombiztosítási jogviszonnyal kecsegtető jogszabályoknak – hosszútávon sikeresek lehetnek a nevelőszülői kampányok. Ugyanakkor hangsúlyozza, - a román példát elkerülendő - fontos, hogy „ezeket a kezdeményezéseket megfontoltan hajtsák végre, odafigyelve arra, hogy a nevelőszülők időközbeni, - akár életkorból adódó - esetleges kiesését a rendszerből pótolni tudják, és felkészüljenek arra az eshetőségre is, ha egy-egy gyermek tartós elhelyezést igényelne." A szakértő szerint csak így lehet megóvni a gyermekeket attól, hogy a családjukból történő „kiszakítás" után ne kelljen még egy traumát átélniük.