Legelőkön, parlagokon, utak mentén, töltéseken él ez az ajakosvirágúak családjába tartozó, virágaiból gömbös örvet képező, évelő növény.
A pemetefű felső, virágos hajtása május, június környékén gyűjthető. Viszont az elvirágzott példányokat inkább hagyjuk, gyógyászati haszna már nincs.
Tartalmaz többek között flavonoidokat, illóolajat, marrubiit (diterpén keserűanyagot).
Tinktúraként, gyógyteaként a növény fent már említett, felső, virágos hajtása a jó. A forró italt így készítheted el: kb. 3 dl vizet forralj fel, ezzel forrázd le az 1-2 teáskanálnyi, előzőleg összevágott növényt. 10 percig hagyd állni, szűrd le és kortyolgasd.
Kicsit más jellegű hasznosítása, de ez sem elhanyagolható: keserű likőrök alapanyagaként is ismerős lehet.
A pemetefű cukorka és a gyógytea is főként a megfázásos, hurutos köhögéssel járó betegségek esetén jó. Ezen felül külsőleg gennyes, nehezen gyógyuló, fekélyes sebekre ajánlott. De epebántalmak, epepangás esetén is használható, illetve az epekiválasztás zavarai esetén epehajtóként is gyógymód lehet. Az emésztőmirigyeket serkentheti.
A benne lévő marrubiinak köszönhetően segíti az emésztést, anyagcsere-fokozó, illetve pozitív hatással lehet az étvágyunkra is.
Gyermeküket váró, illetve szoptató anyukáknak nem ajánlott a fogyasztása. De gyomor- és nyombélfekélyben szenvedők is kerüljék. Használata előtt mindenképp kérd ki orvosod, gyógyszerészed, „biopatikusod” tanácsát, véleményét.