Az eredetileg Kínából származó, de Új-Zélandon meghonosított kivi gyakran méltatlanul háttérbe szorul a többi télen elérhető gyümölcs mellett, pedig a kissé csúnyácska külső igazán értékes belsőt takar - és ezt most szó szerint kell érteni. Egy közepes méretű kivi alig több mint 40 kilokalóriát tartalmaz, emellett rostokban, káliumban, magnéziumban, folsavban, A-, B-, K-, E- és C-vitaminban rendkívül gazdag (egy kivi elfogyasztása fedezi a napi teljes C-vitamin szükségletünket).

 Az 1900-as évek elején még „kínai egresként” volt ismert, nevét azonban marketing megfontolásból 1959-ben Új-Zéland nemzeti madara után kivigyümölcsre változtatták, hiszen mindkettő „barna, kicsi és bozontos”.

Több kutatás igazolta, hogy a kivi nemcsak vitaminbomba, hanem hatékony vérnyomáscsökkentő, védi a szív- és a bőr egészségét. A benne lévő káliumnak köszönhetően képes ellensúlyozni a szervezetbe kerülő nátrium hatását, ezáltal csökkenti a vérnyomást és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Emellett segíti az emésztést, mivel enyhén hashajtó hatású, álmatlansággal küzdő felnőtteknél javíthatja az alvásminőséget, a magas C-vitamin-tartalom révén pedig a bőrt is szebbé varázsolja.

Így csempésszük az étrendbe

Aki szereti a kivit, annak egyszerű dolga van: naponta egyen legalább egyet belőle, akár úgy, hogy meghámozza és egyszerűen megeszi, akár úgy, hogy félbevágja, és a zöld húst kanállal kikanalazza a héjából. Csurgathatunk rá egy kiskanál mézet is.

Vesebetegek mértékkel fogyasszák

A kiviben lévő vegyületekre egyes emberek allergiásak lehetnek, így számukra természetesen nem javasolt a fogyasztása. A gyümölcs szintén problémát okozhat a veseproblémákkal küzdő vagy vesekőképződésre hajlamos embereknél, így nekik sem tanácsos túl gyakran enni belőle. Aki béta-blokkolót szed, szintén óvatosan fogyasszon kivit, mert a túlzottan megemelkedett káliumszint problémákat okozhat.