Az óvodákat 2008-ban, az iskolákat 2009-ben vizsgálták abból a szempontból, milyen minőségűek a közétkeztetésben felszolgált ételek. Ezek a reprezentatív felmérések igen rossz eredménnyel zárultak - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa. Martos Éva szerint levonható következtetés, hogy a gyerekeknek felszolgált ételek táplálkozási kockázatot hordoznak. 

A túl sok só és zsír, a kevés zöldség és gyümölcs most vagy később különböző betegségekhez vezetnek. Ezek az úgynevezett nem fertőző betegségek, a szív-érrendszeri problémák, a daganatos betegségek, ezek kockázata sajnos megállapítható – tette hozzá a szakember. Vizsgálták azt is, hogy országos szinten mekkora az az összeg, amelyet a gyerekek étkezéseire fordítanak. Óvodákban ez napi három étkezést jelent, iskolában az ebédet.

Rendkívül nagy a szórás e téren, 150 forint és 700 forint között ingadozott, egy főre vetítve. Martos Éva azt mondta, előfordult, hogy a 700 forintos sem volt annyira egészséges, mint lehetett volna, de olyan is előfordult, hogy 250-280 forintos nyersanyagárból sikerült kihozni viszonylag egészséges menüt.

Orbán tudja, mit eszünk

Orbán Viktor szerint a magyarok mindig is azt tudták mondani, hogy "helyben termelt, természetes, nem génpiszkált alapanyagból készült, jó ízû és egészséges magyar élelmiszert tudunk kínálni". A kormányfõ azt mondta: a sok értékes föld miatt lehet Magyarországon sokkal több élelmet termelni, mint amennyit az ország el tud fogyasztani; az ország mindig a szélesebb régió "éléskamrájának" számított. Ezt a lehetõséget, ezt a különleges ajándékot kell kihasználni. Orbán Viktor az Országos Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás megnyitóján azt mondta: a magyarok a "mit fogunk enni" kérdésre tudják a választ.

Korábban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal viszont szintén azt állapította meg, hogy a közétkeztetés „sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek”. Ennek kiemelkedő szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a daganatos betegségek kialakulásában, amelyek egyre fiatalabb korban jelentkeznek.

„Az óvodai közétkeztetésben felszolgált ételek sótartalma több mint háromszorosa a korosztályos ajánlásnak, holott a túlzott sóbevitel már gyermekkorban is a vérnyomás emelkedését eredményezi". Az étlapok elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a helytelen nyersanyag-felhasználást, a levesporok, ételízesítők, a magas zsírtartalmú húsok és húskészítmények, cukrozott italok nagyarányú alkalmazását, a szezonalitás és a változatosság hiányát.

A szakemberek sürgették, hogy az egészséges közétkezetést törvény szabályozza, hiszen a gyermekek kiszolgáltatottak, az ÁNTSZ munkatársai pedig hiába ellenőrzik folyamatosan a szolgáltatókat, bírságot - jogszabály híján - nem szabhatnak ki. Az ügy az ombudsman figyelmét is felkeltette. Szabó Máté a közétkeztetésre vonatkozó szabályok átfogó felülvizsgálatát kezdeményezte a kormánynál. Szerinte a megfelelő színvonalért meg kell határozni a gyermekétkeztetésre fordítandó költségek minimumát.

Katasztrofális a magyar menzakoszt

Országos programot indít az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a közétkeztetés megújításáért. A Menzaminta = mintamenza című programot eredetileg Békés megyében indították el 2010-ben, miután az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérése "katasztrofálisnak" minősítette az óvodák és az iskolák közétkeztetését. Kiderült, hogy a rendszer 30 éve beidegződött menüsorok alapján működik.

Az ÁNTSZ közleménye szerint Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak az Európai Unióban. A program kiterjesztésével a cél az, hogy a gyermekek egészségesen, változatosan, a kor kihívásainak megfelelően táplálkozzanak. Paller Judit országos tiszti főorvos elmondta, nem elég, ha az étel egészséges, fontos, hogy a tányéron lévő étel vonzó legyen a gyermekek számára, és örömmel egyék meg.

Amikor nem a minőség a kérdés

Becslések szerint mintegy százezren szó szerint éheznek az országban. Ők azok, akiknek nem az a kérdés, hogy túl sós, cukros, zsíros az étel, ők egyszerűen nem jutnak elég ennivalóhoz. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke szerint az úgynevezett minőségi éhezés, azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez, már 1-2 millió embert is érinthet.