Irány a tornaterem - vagy a lovastanya...

... már ha van az iskolában, hiszen a testnevelésórák tavaly debütált óraszámemelése számos iskolában gondot okoz, elsősorban a tornatermek és a higiéniás körülmények biztosításának nehézségei miatt. A másodikos, hatodikos és tizedikes iskolásoknak mindenesetre minden nap lesz egy testnevelésórájuk. 180 iskolában pedig a 3., 4. és 5. évfolyamon a testnevelésórák egy részét lovaglással váltják ki - azt egyelőre még nem tudni, hogy pontosan hány testnevelésórát lehetne így kiváltani, de a tervek szerint felmenő rendszerben előbb-utóbb mindenki eljutna a lovardába, és ott a lovagláson kívül a lótartás elméletével, a takarmányozással, a gondozással, az ápolással is megismerkedhetne. A kormány szándéka a nemzeti öntudat erősítésén kívül az, hogy a gyerekek a lovardában elsajátítsák a környezettudatos és egészséges életmód alapjait, és felkeltsék az érdeklődésüket a lovassportok iránt.

Egészségesebben esznek majd a gyerekeink

A menzák is megújulnak: ezek a változások ugyan szeptembertől még nem lesznek érezhetők, de a tervek szerint januártól mindenképp megváltoznak a sokak által méltán utált menzai ételek. Az életbe lépő rendelet szerint az iskolákban, kórházakban és szociális intézményekben egészséges, változatos és az évszaknak megfelelő ételeket kell felszolgálni, a napi háromszori étkezésben szerepelnie kell 3 deciliter tejnek, vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméknek, két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek, az édesség pedig nem szolgálható fel önálló ebédként. Egyes ételszínezékek is kiszorulnak a hat éven aluliak étrendjéből, és a sertés- vagy baromfizsír használatát és megtiltják. A hal és a teljes kiőrlésű kenyér viszont bekerül a menübe. Bár egyes iskolákban máris emeltek az étkezés térítési díjain, az egészségügyi államtitkárság közleménye szerint ennek nincs köze az új rendelethez.

A gyerek lelkével is törődnek napi 10 percben

Az általános iskola első és ötödik osztályában kötelezővé válik a hittan- vagy az erkölcstanóra, amelytől azt várják, hogy az erkölcsi és életvezetési problémák kezelésére készíti majd fel a tanulókat. Emellett a meditáció alapjainak elsajátítását is kötelezővé teszik: a testnevelésórákon kell majd tanítani a meditációt és a relaxációt, az elsősöknek napi tíz percben, míg a középiskolában már napi fél órában.

Iskolaőrök vigyáznak majd az iskola rendjére

Szükség is lesz a stresszoldásra, hiszen az új kerettanterv bevezetésével egyes évfolyamokon növekedni fognak a kötelező óraszámok. Az elsősöknek például átlagosan 5 órájuk lesz naponta, ami heti 25 órát jelent. Ötödikben már hetente 28, míg kilencedikben heti 35 órát töltenek az iskolában a gyerekek, emellé jön még az otthoni tanulással eltöltött idő. A tanárok óraszáma is emelkedik, a heti kötelező 22 óráról 26-ra. A heti 40 óra munkaidőből 32-vel el kell majd számolniuk, a maradék nyolc órával viszont szabadon rendelkezhetnek.

Délután 4-ig nem mehet haza senki
 
Az általános iskolában délután négyig kell bent maradniuk a diákoknak, ám a szülő ez alól felmentést kérhet az igazgatótól. Kétszáz iskolában pedig - többségükben szolgálati nyugdíjba vonult bűnügyi szakemberekből átképzett - iskolaőrök vigyáznak a rendre, és intézkednek azokban az esetekben, amelyekben rendőri intézkedésekre lenne szükség. Alkalmazásuktól elsősorban az agresszív események és a drogfogyasztás csökkenését várják.

16 évtől nem kötelező

Szeptembertől 16 évre csökken a tankötelezettség korhatára, kivéve a sajátos nevelési igényű diákok esetében, akiknek a tankötelezettsége 23 éves korig meghosszabbítható. Amíg azonban iskolába járnak, addig a köznevelési törvény előírja a tankönyvek ingyenességét is, ez azonban csak felmenő rendszerben valósulhat meg, az idei tanévben még nincs szó teljes ingyenességről. Idén 90 ezer családnak jut ingyenes tankönyv.