A tüskésegerek (Acomys cahirinus) egyes fajai akár bőrük 60 százalékát is gond nélkül elveszíthetik hátukról, a többi emlőssel szemben bőrük gyorsan meggyógyul és hegesedés helyett visszanő rá a szőrük is - derül ki a Nature tudományos magazinban közzétett tanulmányból. A kutatók arra kerestek választ, hogy miként zajlik le ez a gyógyulási folyamat, és vajon alkalmazható-e embernél is.

A szalamandrák híresek arról a képességükről, hogy akár egy teljes végtagjukat is képesek visszanöveszteni miután elveszítették, ezért ezeket az állatokat már sok vizsgálatban tanulmányozták. Az emlősöknek azonban igen korlátozott az a képessége, hogy visszanövesszék elvesztett szerveiket, náluk az újranövesztés helyett normális esetben egyforma sejtekből álló heg képződik a seb gyógyulási helyén.

"Tanulmányunk azt mutatta, hogy az emlősök regenerálódási képessége valójában nagyobb lehet, mint azt eddig feltételezték" - hangsúlyozta Ashley Seifert, a Floridai Egyetem kutatója.

A tüskésegerek a bőrük gyors visszanövesztése mellett arra is képesek voltak a kísérletekben, hogy a fülükön ütött köralakú lyukakat begyógyítsák, a folyamat közben pedig regenerálódtak szőrtüszőik, verejtékmirigyeik és porcaik is, mindegyik a hozzá szükséges sejttípussal. A tesztek szerint az egerek úgynevezett blasztémát hoztak létre a sérülés kijavítására. A blasztéma őssejtek csoportjából áll, ezt használja a szalamandra is, amikor újranöveszti hiányzó testrészeit.
 

Seifert úgy véli, hogy az embernél és az emlősállatoknál a regenerálódás azért nem megy végbe, mert a hozzá szükséges blasztémát nem tudják létrehozni, éppen ezért kutatja csoportjával azt, hogy a tüskésegereknél miként zajlik a blasztéma kialakulása.

Eltérést találtak a kutatók az úgynevezett extracelluláris mátrixban, a sejteket a helyükön tartó fehérjehálózatban is. A bőrük újranövesztésére képes tüskésegerek lassabb ütemben építették ki ezt az extracelluláris mátrixot, mint más egérfajok, a sertések vagy az ember.

Miközben sok kutató azon dolgozik, hogy felgyorsítsa a sebgyógyulás folyamatát, a tüskésegereken és a szalamandrákon végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a dolgok lelassítása jelentheti a regenerálódás felé vezető utat - idézte Seifertet a BBC hírportálja