A vizsgálat célja, hogy 17 ország lakóinak megfigyelésével fölmérje a táplálkozás és életvitel jelentőségét a szív- és érbetegségek kifejlődésében.

Az angol nevéből származó betűszóval PURE néven közismert tanulmány 2002-ben indult. Célja az, hogy fölmérje, a szegény és a jómódú országok lakóinak életmódja, étkezése milyen módon alakítja a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát. A részt vevő 154 ezer felnőtt 35-70 éves korában kezdte a vizsgálatot. A kutatók arra is figyeltek, hogy a vizsgálat alanyainak fele városban, a másik fele vidéki környezetben éljen.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 

A részt vevő országok között szerepel Argentínától, Lengyelországon át Kanadáig 17 igen különböző gazdasági és politikai rendszerű állam, és ezért jól jellemzik a jelen világot. Yusuf professzor maga is a világ egyik legismertebb szívgyógyásza, aki Indiában élt és szerezte meg orvosi diplomáját, jelenleg pedig Kanadában professzor.

Egészségtelen táplálkozás és életmód

Előadásában bemutatta, hogy a szegénységben élők fejlett vagy fejlődő országban egyaránt főleg szénhidráton élnek. Az alacsony jövedelem esetén a bevitt kalória 65 százaléka szénhidrátból származik, míg a gazdag országokban ez 50 százalék. Ennek megfelelően az utóbbi országok lakói több fehérjét és zsírt fogyasztanak.

A zsírbevitel az esetek nem kis részében nem tesz jót a szív-és érrendszernek. A szegény emberek kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, a jómódúak ennek a dupláját. A gazdaság és a gazdagság más szempontokból is jelentős különbséget jelent. A kedvező gazdasági helyzet az esetek egy részében több rendszeres mozgást, sportot jelent.

A fordítottja is igaz: a több autó minimális mozgással párosul. A fejlődő országokban a fiatalok 45 százaléka dohányzik, a gazdagok között csak 20 százalék. A nők esetében ez főleg vallási és kulturális körülményektől függ.

Mindegyik országban ma mind több az elhízott. Van, ahol a sok szénhidrát, van, ahol a kevés mozgás, de mindenütt a kalóriatöbblet a fő ok.