Memóriazavarokkal, hangulatingadozással jár, rendkívül heves ízületi fájdalmakat okoz, valamint egyéb más fájdalomérzést „imitál”. A betegség rendkívül furcsa jelenségekben nyilvánul meg: fájdalmakkal járó betegségek tüneteit utánozza. Fáj itt, fáj ott, de mivel nincsenek kimutatható károsodások, csupán a fájdalom vándorol testszerte, a pontos diagnózis felállításáig akár éveken át szenvedhet a beteg.

Árnyékfájdalom

A fibromyalgiás beteg szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy valós, vagy csak „álfájdalomról”, „árnyékfájdalomról” van-e szó. A fájdalomélmény erős és rendkívül intenzív, pedig szó sincs valódi gyulladásos, se egyéb bántalomról: a fibromyalgia a központi idegrendszer megbetegedése, az agy fájdalom-feldolgozásának zavaráról van szó. Egyéb diagnosztizálási lehetőségek híján az egészségügy a beteg tüneteiről való beszámolójára támaszkodhat.

Gyanús tünetek lehetnek:
- Gyakori, ok nélküli kimerültség, melyhez levertség társulhat nappal
- Heves, erős szívdobogás éjszakánként
- Időszakosan fellépő, izomlázhoz hasonló fájdalom, amely nem kíméli a test egyetlen pontját sem 
- Erős hátfájás
- Az izmokban, izületekben, szalagokban, inakban megjelenő kínzó fájdalom
- Csigolyafájdalmak, melyek legerősebben a nyaki és az ágyékcsigolyákban jelentkeznek
- Hólyag-bélpanaszok, gyomorfájdalom
- Hasogató fülfájdalom, fülbántalmak
- Gyakori szédülés
- Depressziós panaszok

Kifejezetten nőkre jellemző betegségről van szó: a német reumatológiai társaság becslése szerint a lakosság 12%-a szenved a legkülönfélébb - ismeretlen eredetű - izomfájdalmaktól, ezek 90%-a pedig nő.

Az oka ismeretlen

Ennél a betegségnél kifejezetten helytálló a kijelentés, hogy ahány beteg, annyiféle módon jelentkeznek a tünetek, a betegség megjelenésének okát pedig eddig képtelen volt meghatározni az egészségügy. A feltételezések szerint nincs egyetlen ok, több tényező egyidejű és egymást erősítő hatásai idézhetik elő a panaszokat. Ilyenek lehetnek az idegek fokozott érzékenysége, gerincproblémák vagy a gerinc túlterhelése, helytelen testtartás, mozgásszegény életmód, de a lehetséges okok között tartják számon a stresszt és a szorongást is.

Az okok felderítésénél a depresszió is gyakran szóba kerül, annál is inkább, mert a fibromyalgiás betegek jelentős hányadánál, több mint a felénél kimutatható a depresszió. Ezt azonban óvatosan kezeli az egészségügy, mert sokszor nehéz megállapítani, hogy a depresszió a kiváltó okok között szerepel, vagy épp ellenkezőleg: a fibromyalgiás panaszok, az örökös fájdalom okozzák a depressziós tüneteket. Melyeket csak súlyosbít a betegség diagnosztizálása körüli bizonytalanság, vagyis hogy a beteg hosszú ideig csak téblábol a saját betegségében. Ő határozottan érzi ugyan, hogy mindene fáj, de senki sem hitelesíti a fájdalmakat. Ahogy jó ideig a környezete sem veszi komolyan a panaszait, úgy az egészségügy sem képes határozottan rámutatni a fájdalom okára.

Van megoldás?

A kezelés egyik fele gyógyszeres, antidepresszánsok szedése javasolt, ezek ugyanis javítják az agy ingerületátvivő folyamatait. A másik része a beteg „lazításáról” szól. Relaxációs gyakorlatok, masszázs, finom fürdők segíthetik a gyógyulást, valamint a teljes test rendszeres átmozgatásával érhető el időszakos javulás.