Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós vezikuláris transzporttal kapcsolatos kutatásai hozzájárultak annak megértéséhez, hogy a sejtek által előállított molekulák miként kerülnek a megfelelő helyre a megfelelő időben.

A Nobel-díj honlapján olvasható összegzés szerint a három tudósnak sikerült megfejtenie, miként szervezik a sejtek szállítórendszerüket. Minden egyes sejt ugyanis egy apró "ipari létesítménynek" tekinthető, amely különböző molekulákat állít elő és exportál, pontosan eljuttatva azokat a megfelelő célállomásra. A molekulák szállítása parányi "hólyagokban", vezikulumokban történik. A három idei Nobel-díjas e vezikuláris transzport szabályozásának genetikai és molekuláris alapjait tárta fel, amelyeknek köszönhetően a küldemények a megfelelő időben érkeznek a megfelelő helyre.

Randy Schekman, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének professzora fedezte fel, hogy milyen gének szabályozzák a vezikuláris transzportot, James Rothman, a Yale kutatója derítette ki, hogy milyen fehérjemechanizmusok teszik lehetővé a vezikulumoknak a "célállomásnál" való dokkolását, Thomas Südhofnak, a Stanford Egyetem kutatójának a nevéhez pedig annak a megfejtése fűződik, hogy miképp szabályozzák a sejtek a szállítmányok kézbesítésének időzítését.

A három idei Nobel-díjas felfedezéseinek köszönhetően ismerhette meg a tudomány, hogy milyen pontosan szabályozott mechanizmus irányítja a sejtek szállítórendszerét és a szállítmányok célba juttatását. E rendszerben fellépő zavarok kóros folyamatokat indítanak el, olyan betegségek kialakulásához vezetnek, mint az idegrendszeri kórképek, a diabétesz vagy az immunológiai rendellenességek.

Az egész szervezetben megtalálható

Alapvető, szinte mindenben szerepet játszó sejtélettani mechanizmus részleteit tisztázták kutatásaikkal az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok - mondta Várnai Péter, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense, az MTA doktora az MTI-nek. A vezikuláris transzport olyan sejtélettani mechanizmus, amelyre szinte minden sejtünk képes, illetve vannak olyanok is, amelyeknek ez a fő feladata. A szakember szerint az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító neurotranszmittereknek a leadásához is ezt a transzport-mechanizmust használják az agysejtek.

Mint Liliom Károly, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének tudományos főmunkatársa rámutatott, az orvosi Nobel-díj idei három kitüntetettje a sejt szállítórendszerének szabályozásában szerepet játszó fehérjék azonosításával és e fehérjék működésének feltárásával ért el jelentős eredményt. Mindhárman más irányból, egymástól függetlenül indultak el: Schekman élesztővel kezdett dolgozni és génkiütéses kísérletekkel figyelte, hogy a vezikuláris transzport sérül-e vagy sem, ha megakadályozza bizonyos fehérjék kifejeződését. Így azonosított olyan fehérjéket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a vezikuláris transzportfolyamatok szabályosan lejátszódjanak. Rothman a vezikulumok fúziójához szükséges szabályozó és segítő fehérjéket azonosította, Thomas Südhof pedig a neurotranszmitterek időzített kibocsátásában - tehát megint csak a szabályozásban - szerepet játszó fehérjéket írt le.

Schekman egyébiránt hitetlenkedve, de örömmel fogadta a hírt, James Rothman "rettentően boldog" volt, az amerikai állampolgársággal is rendelkező Thomas Südhof pedig azt hitte, viccelődnek vele.