James Kennedy - aki amúgy brit, és a Cambridge egyetemen végzett - azt mutatta be blogján is közölt plakátjain, hogy miképpen festene például a tojás, a banán vagy az áfonya összetevőinek listája, ha más élelmiszerekhez hasonlóan címkéjükön fel kellene tüntetni - idézi a különleges kezdeményezést a Magyar Nemzet a tudomány rovatában.

Az ábrát a lap megmutatta dr. Csupor Dezső farmakognózia- és fitoterápia-szakgyógyszerésznek, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara Farmakognóziai Intézetének egyetemi adjunktusának is, ő pedig néhány szakmai kommentárral magyarázta az első olvasatra idegennek ható gyűjteményt.

"A lista elején szereplő vegyületek neve talán az átlagembernek is mond valamit, lévén a fruktóz, glükóz és szacharóz három ismert cukor. Az utóbbi a kristálycukor, az előbbi kettő pedig többek közt a méz két fő alkotórésze" - sorolja, illetve elmondja, hogy a cellulóz pedig olyan rostanyag, amely a víz mellett a növények tömegét adja. Ez utóbbi vegyületet persze a cukrokhoz hasonlóan sokan ismerik, de a prolin, izoleucin vagy éppen lizin szavak hallatán már sokan kétségbeesnek. Pedig ezek egyszerű aminosavak, a fehérjék építőelemei. Csak éppen ritkán nevezzük őket pontos nevükön. A felsorolás folytatása ugyancsak kíváncsivá teheti az embereket.

"A linolsav omega-6 zsírsav, az olajsav pedig omega-9 zsírsav" - emel ki néhány példát Csupor Dezső. Mint mondja, ezek olyan telítetlen zsírsavak, amelyek a legtöbb növényi olajban megtalálhatók. A fitoszterol neve alapján szintén rémisztő vegyület, pedig csak egy olyan hatóanyagcsoportról van szó, amely a növényvilágban általában előfordul, szteroidszerű hatása pedig még véletlenül sincs, idézi a szakértőt a lap.

A gyógyszerész az összetevők közül tisztázza az oxálsavat (például a sóskában található nagyobb mennyiségben), és a cikkben kiemeli még a limonént, a linaloolt és az 1,8-cineolt is, melyek a növényekben előforduló illóolajok komponensei.

A kémiai neveket a címkékről ismerő vásárlóknak a felsorolásból talán a metilparabén lehet ismerős. Ezt az anyagot tartósítószerként az ipar is használja, de a növények is előállítják saját védelmükre. Az E-számok is szerepelnek a listán, úgymint az E300 néven emlegetett C-vitamin, az E306 névre hallgató E-vitamin. Vagy az E163a, E163b, E163e és E163f néven futó antociánok, vagy éppen az E160a névre hallgató karotinoidok. Mindként anyagcsoport olyan színanyag, amelyet a növények állítanak elő, és színűkért felelősek.

Szó sincs tehát arról, hogy ha valaminek kémiai neve vagy E-száma van, az feltétlenül valami rettenetes mesterséges vegyület volna.