Ma ugyanis hazánkban szív- és érrendszeri megbetegedésben hal meg a legtöbb ember. A megbetegedések jó része azonban megelőzhető volna.Nem mindennapi mérkőzésnek lehetett hétfőn szemtanúja, aki a Császár-Komjádi Uszodába látogatott.

A tét ezúttal sokkal nagyobb volt, mint akár csaak bármelyik világbajnokságon: a „Megelőzés” és az „Infarktus” vívott ádáz csatát a medencében, amelyben mindannyiunk örömére a Megelőzés csapata győzött. Igaz, csak hajszál híján – s sajnos vezető kardiológusok szerint így van ez a való életben is.

Éppen ezért hívta életre a Magyar Kardiológusok Társasága és a Semmelweis Egyetem a TEVA támogatásásval az Érte Vagy! Programot, ahol a cél az volt: ismert sportolók segítségével tudatosítsák, nem csaqk a szívünk van értünk, hanem mi is felelősek vagyunk szívünk és érrendszerünk egészségéért.

Különösen fontos ezt megérteniük azoknak, akik már érintettek a betegségben: ma ugyanis minden második haláleset szív-és érrendszeri megbetegedésre vezethető vissza, 100 000 lakosra átlagosan 250 szívinfarktus jut évente. Ám ez még nem minden: a felnőtt lakosság közel 20 százalékának magas a vérnyomása.

Ma már kutatások bizonyítják, hogy ha a „néma gyilkosnak” is nevezett betegségeket időben észlelik, akkor életmódváltással, valamint orvos által előírt gyógyszeres terápiákkal, a megfelelő értékre csökkentett vérnyomással és koleszterin-szinttel csökkenthető az agyvérzés és a szívinfarktus kockázata. Egy nemzetközi vizsgálat szerint például 30 %-kal kevesebben kapnak infarktust a rendszeres testmozgást végző idősebb emberek azokhoz képest, akik nem sportolnak.

Ha már megtörtént a baj, vagyis átesett valaki egy szívinfarktuson, akkor is jelentősen csökkenthető a további kockázat, és megnövelhető a várható élettartam, ha valaki életmódot vált. A rendszeres mozgás, a sport bizonyítottan a legjobb orvosság a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, s sosem késő elkezdeni – mondta prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem kardiológusa, hozzátéve: az azonban korántsem mindegy, hogy milyen mozgásformát választunk.

Általában azt szoktuk először kérdezni a betegtől, hogy mi az a mozgásforma, amit a legszívesebben csinál, ugyanis bármilyen mozgás megfelel a célnak. Ha előtte semmit nem sportolt az illető, javasoljuk a heti 3-szor 10 perc sétát, ha a kondíció javul, az „adagokat” is lehet növelni, de mindig csak fokozatosan. Az úszás is kitűnő választás lehet, a víz felhajtóerejének köszönhetően ugyanis sokkal többet vagyunk képesek mozogni, mint a szárazföldön. Érdemes továbbá a pulzust sportolás közben és után is mérni. Akkor tesszük a legjobbat szervezetünknek, ha egy bizonyos érték fölé nem emelkedik a pulzusunk. Ezt az értéket úgy tudjuk kiszámolni, hogy 200-ból levonjuk az életkorunkat, s a fölé nem engedjük a pulzust. Ez egy 50 éves embernél tehát 150 – magyarázta a professzor, aki egyébként a mezőny elegredményesebb játékosa is volt: három góljával egyértelműen eldöntötte a mérkőzést a megelőzés javára.