A fokhagymából előállított különféle készítmények - többek között - a magas koleszterinszint és az emelkedett trigliceridszint csökkentésében bizonyulnak igazoltan hatásosnak.

Ősrégi babonák úgy tartják, hogy a fokhagyma megvéd a vámpíroktól. Hérodotosz, ókori görög történetíró leírása alapján a piramisok építésén dolgozók nagy mennyiségű fokhagymát fogyasztottak abból a célból, hogy az megóvja őket a lázzal járó fertőzésektől. A középkori Európában pestis és légszomj ellen javasolták a fokhagymát. A XX. század újabb változást hozott: más gyógyászati javallatai vannak a fokhagymának.

A fokhagyma ma is még elsősorban nem gyógynövényként, hanem fűszerként ismert. Ázsiában és Dél-Amerikában fogyasztanak különösen sok fokhagymát - frissen, illetve por, granulátum vagy krém formában, és felhasználják levesek, saláták, húsok készítéséhez.

A fokhagyma - gyógynövény

A fokhagymát gyógynövényként vizsgálva hatóanyagai két nagy csoportra oszthatók: ként tartalmazó és ként nem tartalmazó hatóanyagokra; a kedvező élettani hatásokért a növény kéntartalmú vegyületei tehetők felelőssé. A fokhagymáról szinte mindenkinek az első gondolatok között jut eszébe a fokhagyma illata vagy szaga, amiért szintén a kéntartalmú molekulái tehetők felelőssé. Érdekes módon az érintetlen, friss fokhagymának nincs "fokhagymaszaga". A gerezdjeit vágva, aprítva azonban a mechanikai behatásra bizonyos enzimjei aktiválódnak, amik az alliin nevű hatóanyagát allicinné alakítják, ami tovább bomlik. A biokémiai folyamat során keletkezett kéntartalmú vegyületek okozzák a jól ismert, jellegzetes szagot. Fokhagymafogyasztás után mindenki érezhetően fokhagymaszagú lesz: a tüdőn és a bőrön keresztül választódik ki a hatóanyagok és a bomlástermékek egy része, így a kilélegzett levegőben is érezhető az étkezéssel elfogyasztott fűszer. A nem kívánatos hagymás szájszag eltüntethető vagy csökkenthető borsmentás cukorka szopogatásával.

A fokhagymakészítmények

A fokhagyma jelentős részét közvetlenül érés után fokhagymaporrá alakítják. A négynapos szárítási folyamat során ügyelni kell arra, hogy a 60 °C-ot ne haladja meg a hőmérséklet, mert az a hatóanyag-tartalom csökkenéséhez vezethet. A szárítási folyamat során a feldarabolt gerezdek ugyan tömegük mintegy harmadára száradnak össze, mégis a kis mennyiségű visszamaradó nedvességtartalom elegendő lehet ahhoz, hogy hosszabb tárolás során az értékes hatóanyag-tartalom károsodjon, esetleg elvesszen. Az előbbiek miatt kell a fokhagymát tartalmazó készítményeknél különösen figyelni a lejárati idő betartására. A por formájú fokhagyma mellett egyéb gyógyszerformák is elterjedtek. Repceolajjal, kukoricaolajjal vagy búzacsíraolajjal készítenek kivonatokat a fokhagymából, amik persze csak a növényi rész zsírban oldódó komponenseit tartalmazzák. Emellett vannak vizes alapú készítményei is, amik csak a vízben oldódó komponenseket őrzik meg.

Milyen hatások tulajdoníthatók a gyógynövénynek?

A fokhagyma klinikai tanulmányokkal bizonyított módon csökkenti a magas trigliceridszintet, feloldja a koleszterinlerakódásokat. Emellett enyhe vérnyomáscsökkentő hatást is tulajdonítanak a növénynek, ami azonban nem elegendő a magas vérnyomásos esetek kielégítő kezelésére. A fokhagyma és a szintetikus gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatását összehasonlítva megállapítható, hogy a szintetikus gyári készítmények erősebb hatásúak, így magas vérnyomás kezelésére elsősorban azok ajánlottak, esetleg a fokhagymával kombinációban. A vér folyási tulajdonságaira is hatással van a fokhagyma, ugyanis megakadályozza a vérlemezkék összecsapódását, elősegíti a vérrögök feloldását, így hatásosnak bizonyul a szívinfarktus megelőzésében. Aki fokhagymából rendszeresen nagyobb mennyiséget fogyaszt, annak számolnia kell a vérzési és a véralvadási idő kismértékű megnyúlásával. Ezzel magyarázható, hogy a tervezett műtéti beavatkozások előtt egy héttel ajánlatos abbahagyni a fokhagymakészítmények rendszeres szedését.

A szívre és a keringési rendszerre kifejtett hatásai mellett a fokhagyma fokozza az epeelválasztást, elősegíti a zsírok emésztését, sőt baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal is rendelkezik. A népgyógyászatban a herpesz kezelésére egy kettévágott gerezdnek az érintett területre helyezését javasolják. Egyes állatkísérletek azt bizonyítják, hogy a fokhagyma elősegíti a tumorsejtek pusztulását.

Milyen dózisban kell szedni a fokhagymát?

Milyen adag hatásos a keringési problémák kezelésére? Napi 600-900 milligramm fokhagymapor elfogyasztása ajánlott, ami körülbelül 2,7 gramm friss fokhagymának, mintegy három gerezdnek felel meg. Az ajánlott napi dózist két vagy három részre elosztva kell bevenni/elfogyasztani. Senki ne várjon csodát néhány nap után! A legtöbb klinikai vizsgálatban hónapokon vagy éveken át tartó szedés esetén jelentkezik a kedvező terápiás hatás.

Minden gyógyszer és gyógyhatású szer kapcsán kell mellékhatásokkal számolni, amik a fokhagyma esetében elenyészők. Hányinger és allergia léphet fel az alkalmazás során, továbbá gyomorfekéllyel vagy refluxbetegséggel rendelkező betegeknek kerülni kell a nyers fokhagymát. A szoptató anyáknak ügyelniük kell a mérsékelt fokhagymafogyasztásra, mert a fokhagyma bizonyos komponensei az anyatejjel kiválasztódnak, és a csecsemőknél szélszorulást és hasfájást okozhatnak. Az egyéb gyógyszerekkel való együttes használata közül kiemelendő, hogy a fokhagyma vérnyomáscsökkentőkkel való egyidejű alkalmazása felerősíti a szintetikus gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatását.

Ne felejtse tehát: naponta három gerezd fokhagyma és az érfala karban van tartva. Ha mégsem a friss fokhagyma mellett dönt, a gyógyszertárakban számos, fokhagymaalapú termék közül választhat, amelyik némelyike egyéb, a fokhagyma hatását fokozó növényi komponenst is tartalmaz.