Az MTI-nek hétfőn eljuttatott eredmények szerint az elsőszámú motivációt a külföldi munka esetében a magasabb, értékarányosabb fizetések jelentik, ezt követi a nyelvtanulás és a jobb karrier lehetősége.
    
"A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy nem az álláshiány a külföldi munkavállalás elsődleges oka. A hazai munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása ezért az, hogy megtalálja és összekösse a megfelelő jelölteket a megfelelő munkahelyekkel, így győzze meg őket az itthon maradásról" - idézi a közlemény Toldi Gábort, a Jobline.hu igazgatóját.
    
A megkérdezett szülők 6 százaléka kizárólag külföldi továbbtanulásban gondolkodik gyermeke esetében, míg 22 százaléka külföldi és belföldi tanulmányokat is lehetségesnek tart.

   
A továbbtanulási célországok tekintetében a legnépszerűbb az Egyesült Királyság (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), ezt Németország és Ausztria követi (28-28 százalék), a negyedik az Egyesült Államok (9 százalék).
    
A családok tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tanulmányok magasabb költségekkel járnak: a költségtérítéses szakokra jelentkezők itthon átlagosan 235 ezer, míg külföldön 282 ezer forintos tandíjjal számolnak.
    
A tandíjon felüli költségek becslését illetően nagyobbak a különbségek: míg itthon mindössze havi 67 ezer forintos plusz kiadással számolnak, addig a külföldre készülők 160 ezer forint tandíjon felüli költséget tartanak reálisnak.
    
A családok 69 százaléka elsősorban az internetről tájékozódik a külföldi továbbtanulási lehetőségekről, de sokan fordulnak ismerősökhöz (36 százalék) és a gyerek tanárához is (32 százalék). A megkérdezettek egyötöde azonban úgy érzi, nem elégségesek a külföldi tanulmányokra vonatkozó információk.
    
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint mennyire valószínű gyermekeik külföldi munkavállalása: a szülők közel fele (45 százaléka) valószínűnek tartja, hogy gyermeke külföldön is megpróbál majd munkába állni. Az eredmények szerint minél alacsonyabb szintű végzettségre számít a tanuló, annál valószínűbbnek tartják szülei a külföldi munkavállalást.
    
A várhatóan diplomát szerzők esetében a szülők 40 százaléka, míg az érettségiig eljutók szüleinek 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy gyermeke nem Magyarországon helyezkedik el. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a szülők közül csak kevesen gondolják a külföldi elhelyezkedést véglegesnek.
    
A külhoni munkavállalással számolók harmada 1-2 éves időtartamra számít és csak hatoda véli úgy, hogy gyermeke külföldi munkavállalása akár végleges is lehet. A szülők háromszor nagyobb esélyt adnak a végleges külföldön maradásnak, ha azt megelőzően külföldön is tanulnak a fiatalok.