A világszerte "virágkorát” élő elhízás oka nemcsak magában a túlzott energiabevitelben keresendő, hanem legalább ennyire számítnak az utóbbi évtizedekben teljesen átalakult étkezési szokások is. Az emberiségnek az utóbbi pár évtizedig még soha sem volt alkalma annyit enni, amennyit csak akart. Míg azelőtt a határtalan fogyasztásnak a szegénység és a magas élelmiszerárak szabtak gátat, mára semmi akadálya nincs annak, hogy a megfizethető árú óriási adagok által zsírokkal pumpáljuk tele magunkat.

Sokat és gyorsan

Emellett az is látványos változás elődeink korszakához képest, hogy mára szinte kiegészítő tevékenységgé vált az evés: tévénézés, vagy internetezés közben szinte észre sem vesszük, hogy mit és mennyit fogyasztunk. A közös családi étkezések is egyre ritkábbá válnak, egyedül eszünk, de sokat és gyorsan.

Egy felmérésben 3 ezer japán férfi és nő étkezési szokásait követték figyelemmel 2003 és 2006 között. A résztvevők fele – elmondásuk szerint – addig eszik, amíg teljesen jól nem lakik. Az összes válaszadó 40 százaléka emellett még azt is elismerte, hogy túl gyorsan étkezik. Ez amúgy többségük kiugró BMI-értékén (test-tömeg-index, body-mass-index) meg is látszik: a gyorsan és sokat evők körében háromszor annyi a túlsúlyos, mint a normális tempóban, egészséges adagokat fogyasztók csoportjában