Asperger-szindróma tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása

Szerző: WEBBeteg - O. K. T.

Az Asperger-szindrómát, amelynek diagnosztikai elemei közé tartozik a szociális válaszkészség hiánya, a mások iránti teljes érdektelenség, a zárkózottság, még napjainkban sem tudják helyesen értelmezni, diagnosztizálni a szakemberek.

Az 1944-ben Hans Asperger írta le először a kórképet, s fogalmazta meg, hogy a rendellenességre jellemző bizonyos viselkedési formák a szülők, főként az apák között szintén megfigyelhetők voltak. A tünetegyüttest sokan az autizmus enyhébb formájának tartják.

Asperger szerint „a patológiás állapot kialakulásának hátterében feltehetően genetikai vagy neurológiai okok állnak, nem pedig pszichológiai vagy környezeti tényezők”.

A pszichológusok, az orvosok, a pedagógusok, a szülők még napjainkban is meglehetősen tapasztalatlanok, tájékozatlanok főként a nők esetében megfigyelhető autisztikus zavart és az Asperger-szindrómát illetően, ezért sajnos a vizsgált személyt gyakran félrediagnosztizálják.

Az Asperger-szindróma jellemző tünetei

A fiatal korban hiperaktívnak, figyelemzavarosnak kikiáltott gyerekek valójában Asperger-szindrómások.
A szindróma általános jellemzője az átlagos vagy átlagon felüli intelligencia, a szegényes kommunikáció, gyenge kapcsolatteremtő készség, szemkontaktus kerülése, a szabályokhoz, a megszokott rutinhoz való görcsös ragaszkodás, a feszült idegállapot és/vagy depresszió, az aprólékos beszéd, az ingerek feldolgozásának nehézsége, a megtapadt gondolkodási sémák.
Az autisták és az Asperger-szindrómások merev belső szabályrendszerükhöz görcsösen ragaszkodnak, a közösségi lét íratlan szabályaival folyamatosan összeütközésbe kerülnek. A gyakori kudarcélmény a szindrómát árnyékként kíséri, ezért a nehéz időszakokban az érintettek fokozott támogatása lehet szükséges.

„Az Asperger-szindróma valószínűleg az emberi faj evolúciójának egyik, valami oknál fogva jelentős és értékes állomása lehet”.
Autizmus és Asperger-szindróma

Az autizmus esetén az agy szociális interakciókért és kommunikációs képességekért felelős területének normálistól eltérő fejlettségéről beszélhetünk. A másokkal való kapcsolatteremtés, a környező világ felfedezése a zavarban szenvedők számára nehezített.

Esetenként agresszív, vagy önsebző viselkedési formák is megfigyelhetők, jóllehet jóval gyakoribb a beszűkültség, a depresszió, a túl- vagy alulingereltség, az evészavar és az izolált magatartás.

„Az autistákat repetitív mozdulatsorok, szokatlan válaszok, tárgyakhoz való megmagyarázhatatlan, különös viszony, a napi rutinban bekövetkező változás merev elutasítása jellemzi.

Előfordulhat bizonyos esetekben a látás, a hallás, az érintés, a szaglás és az ízlelés fokozott érzékenysége is.

Gyakrabban fordul elő a férfiaknál autisztikus zavar

A férfiakhoz képest a nők között ritkábban előforduló autisztikus zavar lehet az oka, amiért az Asperger-szindróma női formáját kevésbé tudják azonosítani.

A hagyományos felfogás szerint az Asperger-zavarban szenvedő fiatal lány visszahúzódó, gátlásos, az iskolában kitűnően viselkedik; szülei bizonyára túlzásokra hajlamos, fiús szemléletű, mélabús, zárkózott, merev, depressziós, feszült, esetleg perfekcionista emberek lehetnek.

Asperger, a bécsi gyermekorvos hasonló magatartást észlelt gyermekek egy csoportjánál, akiknek „szociális érettsége, gondolkodó képessége elmaradt a korcsoportjukhoz képest, s akik esetében a szociális készségek életkortól függetlenül meglehetősen szokatlan formában működtek.

Asperger megfigyeléseiben a szociális készségek hiányáról, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az érthető beszéd deficitje mellett az egocentrizmusról, az érdeklődés beszűkültségéről, az emocionális megnyilvánulások kontrollálatlanságáról, az empátiás képesség éretlenségéről tett említést.

A megfigyelt gyermekek beilleszkedési gondokkal, tanulási nehézségekkel küszködtek, jellemzően nyelvi- és kommunikációs nehézségeik voltak, motoros tevékenységeik ismétlési kényszerre utaltak, érzelmi labilitás és éretlenség jellemezte őket.

Híres Asperger-szindrómások

(A felsorolásban szerepelnek olyan személyek is, akikről nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy Asperger-szindrómások voltak.)

Albert Einstein a relativitáselmélet megalkotója, fizikai Nobel-díjat kapott a fotoelektronikus hatás területén végzett munkásságáért. Személyiségjegyei közül egy, mely alapján feltételezhető, hogy ő is Aspergeres volt: kilenc éves korában még nem tudott folyékonyan beszélni. Az autista gyerekek nagy százalékánál gyakoriak a beszédproblémák. Einstein szülei arra gyanakodtak, hogy gyermekük mentálisan retardált. Nem ritka, hogy az autistákat mentálisan retardáltnak vagy magatartászavarosnak tekintik.
A Nobel-díj átadási ceremónián Einstein zokni nélkül jelent meg. Az autisták és az Asperger-szindrómások furcsa szokásai közé sorolható, hogy bizonyos textíliákra rendkívül érzékenyek; atipikus viselkedésük furcsaságai közt, saját kis világukban látszólag elveszve élnek. Az Asperger-szindrómás gyermekek számára nem kis nehézséget okoz a megfelelő zokni megtalálása, ami a lábujjaknál nem irritálja őket.
Bonaparte Napóleon köztudottan félt a macskáktól, kedvelte a matematikusok és a fizikusok társaságát, humanista gondolkodásúakat nem tűrt meg maga körül. Szerinte a humanisták csak bajt okoznak. Inasainak feladatai közé tartozott, hogy betörjék az új csizmát számára.
Valószínűleg nehézségei lehettek a beilleszkedéssel, a hozzá hasonló intellektuális és személyes adottságokkal rendelkezők társaságát részesítette előnyben. Feltehetően vissza-visszatérő, alaptalan félelmek gyötörték, hiperszenzitív volt bizonyos lábbelik viselésekor és az őt körülvevő személyeket illetően.
Nagy Péter cár állítólag meggyilkolta felesége szeretőjét, s arra „kényszerítette az asszonyt, hogy szeretője fejét alkoholban tartósítva hálószobájában őrizze”. A kiszámíthatatlan, irracionális hangulatok, érzelmi kitörések, hisztériás rohamok nem ritkák a vizsgált személyek között.
Leonardo da Vinci tizenkét éven át festette a Mona Lisa ajkait, s míg egyik kezével írt a másikkal képes volt rajzolni.
Vincent van Gogh öngyilkosságot követett el. A depresszió gyakori kísérőtünete az Asperger-szindrómának, s így a szuicid gondolatok, kísérletek a betegség velejárói lehetnek.

Nehezen felismerhető, ezért sok a téves diagnózis

Az autizmus, vagy az Asperger-szindróma az orvosi, pszichológiai-pszichiátriai társadalom általi megértésének és felismerésének nehézsége hibás diagnózishoz és a problémás fiatalok megfelelő kezelésének elmaradásához vezethet.

A fentiekben felsorolt karakterjegyeket híres, történelmi személyiségekre kivetítve megérthetjük az Asperger-szindrómás nagy elődök felvilágosult, modern társadalmunkra tett kétségbevonhatatlan érdemét.

Forrás: Webbeteg.hu